Ugrás a tartalomhoz

Szondi Lipót

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szondi Lipót
SzületettSonnenschein Lipót
1893. március 11.
Nyitra
Elhunyt1986. január 24. (92 évesen)
Küsnacht
Állampolgársága
Nemzetiségemagyar
HázastársaSzondi Ilona[1]
GyermekeiSzondi Péter
Foglalkozásaidegorvos,
pszichiáter,
pszichoanalitikus
IskoláiBudapesti Tudományegyetem (–1919, orvostudomány)
SírhelyeFluntern Cemetery (24 8 80909)[2]
A Wikimédia Commons tartalmaz Szondi Lipót témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Szondi Lipót, 1911-ig Sonnenschein Lipót[3] (Nyitra, Osztrák–Magyar Monarchia, 1893. március 11. – Küsnacht, Svájc, 1986. január 24.) magyar idegorvos, pszichiáter, a sorsanalízis és a Szondi-teszt megalkotója. Ma leginkább az általa alkotott és a nevét viselő pszichológiai vizsgálati eszközről, a Szondi-tesztről ismerik, holott a 20. század közepe táján viszonylagos ismertségre tett szert Európában mint a mélylélektan tudósa, elsősorban mint a sorsanalitikus ösztönrendszer nevű elmélet kidolgozója. Ezen elmélet ma már leginkább csak „tudományos műemlék”, azonban az elmélet hozadékaként született Szondi-teszt (eredeti nevén: „kísérleti ösztöndiagnosztika”) ma is elterjedt eszköz a magyar klinikai pszichológiai gyakorlatban. Fia, Szondi Péter, irodalomtudósként szintén kiemelkedő hírnévre tett szert.

Életpályája

[szerkesztés]
A családom Szlovákiából származik, amely ebben az időben Magyarországhoz és így az Osztrák-Magyar Monarchiához tartozott. 1893. március 11-én születtem Nyitrán, apám tizenkettedik és anyám (apám második felesége) nyolcadik gyermekeként. Apám (1837-1911) zsidó volt, foglalkozására nézve cipész, ám főként zsidó írások tanulmányozásának szentelte életét. Mikor ötéves voltam (1898), a család Budapestre települt át, ahol a felnőtt fiú- és lánygyermekek tartották el a családot, miközben az apám napról napra hajnali öt órai kezdettel olvasta héber könyveit, vagy, mint autodidakta segédrabbi – többnyire a nagy ünnepnapokon – istentiszteleteket vezetett. Ebben a környezetben apám vallásos emberré nevelt. Mégis, más tényezőknek is szerepet kellett játszaniuk, mivel a nyolc fiúgyermekből egyedül én voltam az, aki haláláig mindig elkísérte őt a templomba. Mikor meghalt, tizennyolc éves voltam, épp az érettségi előtt. A zsidó szokások szerint egy teljes évig mondtam a kaddisnak nevezett halotti imát hajnalban és este, hangosan, a közösség előtt. Ebben az évben „kebelezte be” az énem az apámat. Ezek a mély nyomok irányítottak később tudományos munkáimban – még akkor is, amikor a zsidó vallás dogmatikus szokásait már feladtam. Továbbra is zsidó és hívő maradtam. A hitfunkció szerepe a sorsanalízisben valószínűleg szorosan összefügg az apai neveltetéssel.
– Szondi Lipót: Sorsanalízis és önvallomás - A választás alakítja a sorsot[4]

1911-ben a zuglói Szent István Gimnáziumban érettségizett. Orvosi pályára lépett, az első világháborúban katonaorvosként szolgált. Pályakezdő éveit az Apponyi Poliklinikán és a Gyógypedagógiai Pszichológiai Laboratóriumban Ranschburg Pál mellett töltötte. 1927-ben Ranschburg Pál és Tóth Zoltán javaslatára a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolán akkor létesített Gyógypedagógiai Kórtani és Gyógytani Laboratórium vezetésére kapott megbízatást. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium (VKM) 1940. december 31-i hatállyal indoklás nélkül, de köztudottan a zsidótörvények következményeként felmentette állásából. Ezután 1944. június 30-án a Kasztner-vonattal elhagyta Magyarországot, majd 1944. december 7-én a bergen-belsen-i táborból családjával együtt Svájcban kapott menedékjogot.[5] Negyedszázados magyarországi munkásságának idején alkotta meg világhírű tesztjét, a Szondi-tesztet.

Ranschburg Pál elmeorvos asszisztenseként endokrinológiai, alkattani és örökléstani kutatásokban vett részt, gyengeelméjű gyerekeket kezdett vizsgálni a „biológiai szélsőséges variánsok” szempontjából.[6] Már akkor folyamatosan közölte eredményeit külföldön is. A kapott önálló kutatási lehetőségekkel élve a „Szondi-laboratórium” és népes, kitűnő kutatócsoportja hamarosan ismertté vált. A különböző fogyatékosokkal és elmebetegekkel végzett genetikai, kapillármikroszkópiai, ösztönkórtani vizsgálatok, az alkat-, iker- és családfakutatások vezettek el a teszt megalkotásához és az ún. „multidimenzionális konstitúcióanalízis” elméletének kidolgozásához. Az 1930-as években Szondi Lipót és munkatársai itthon és külföldön egyaránt érdeklődést keltettek közleményeikkel. Szondi Lipót ebben az időszakban a magyar gyógypedagógia elméletének alakításához is hozzájárult. Erősítette és gazdagította a Ranschburg Pál, Tóth Zoltán és Vértes O. József által képviselt, akkor előtérben álló gyógypedagógiai irányzatot. A konstitucionális emberszemlélet alapján álló „konstitucionális gyógypedagógiáról” szólt és a további kutatási irányokat és tennivalókat is meghatározta. Ma is érdeklődésre tarthatnak számot a neurotikus, kriminális vagy más okból nehezen nevelhető gyermekek és fiatalok eseteiben a nevelő, Szondi szavaival: a „lelki-karó” megválasztásával kapcsolatos megállapításai. Azt tapasztalta, hogy „A nevelés eredménye várakozáson felül jó volt, ha a nevelő és a nevelt kísérletileg megállapított ösztönalkata (ösztöncsoportja) egymásnak 'megfelelt'.”

Tudósi pályája és nemzetközi elismertsége 40 éven át tartó svájci munkássága idején teljesedett ki. Zürichben telepedett le véglegesen, ott alakult ki körülötte a szintén népes és kitűnő tagokból álló Szondi-kör, és intézményesedett a kísérleti ösztöndiagnosztika és a sorspszichológia mint elmélet, praxis és képzés egyaránt. 1947-ben megalakította a Kísérleti Ösztöndiagnosztikai és Sorsanalitikai Munkaközösséget, 1958-ban létrejött a Sorspszichológiai Nemzetközi Kutatási Központ, 1961-ben a Szondi Intézet (Stiftung-Szondi-Institut).

Szondinak zürichi alkotó évei alatt több mint 20 jelentős műve jelent meg (német, francia, angol nyelven). Közülük (1987-ben) kettőt (egy kötetben) magyarul is kiadtak. (Kain, Gestalten des Bösen. Bern, 1969. és Moses. Antwort auf Kain. Bern, 1973.) Szondi Lipót még életében megkapta a méltó elismerést. Széles tanítványi köre a világ minden tájáról rendszeresen felkereste és továbbvitte tanításait és hírnevét. 1981-ben a Sorbonne díszdoktorává fogadta.

Szervezetek

[szerkesztés]

Szondi Lipót és a sorsanalízis szellemi örökségét több nemzetközi és magyar szervezet gondozza napjainkban is. Ezek közül a legfontosabbak:

Emlékezete Magyarországon

[szerkesztés]

Halála után 1986 decemberében az „Örökletes Ártalmak Társadalmi Megelőzése” Módszertani Központ (Budapest) szobrot állított emlékének. A Szondi Lipót Emlékalapítvány (Budapest) születésének centenáriumán ünnepi nemzetközi tudományos ülést rendezett (1993. április 14-17.). A Szondi-laboratórium helyén (Budapest, VIII., Mosonyi u. 6.) a résztvevők emléktáblát helyeztek el.

Irodalom

[szerkesztés]
  • Henri Troyat: Dosztojevszkij, Budapest, Cserépfalvi, 1943.
  • Stefan Zweig: Balzac, Bermann–Fischer Verlag, Stockholm, 46., 13.
  • Sigmund Freud: A befejezett és a vég nélküli analízis [csonka fordítás], In: Buda Béla (szerk.): Pszichoterápia, Budapest, Gondolat, 1981. 87–88.
  • Sigmund Freud: Az ősvalami és az én, Budapest, Hatágú Síp Alapítvány, 1991. 47–48.
  • Sigmund Freud: A pszichoanalitikai mozgalom története, In: Önéletrajzi írások, Budapest, Cserépfalvi, 1993. 116.
  • Sigmund Freud: A pszichoanalízis foglalata, In: Freud: Esszék, Budapest, Gondolat, 1982. 434.
  • Sigmund Freud: Die endliche und die unendliche Psychoanalyse, Gesammelte Werke XVI. 64.
  • Szondi Lipót: Analysis of Marriages. An attempt at a theory of choice in love, Acta Psychologica, 1937.
  • Szondi Lipót: Das erste Buch: Schiksalanalyse. Wahl in Liebe, Freundschaft, Beruf, Krankheit und Tod, B. Schwabe, Basel, 1944.48.65.
  • Szondi Lipót: Das zweite Buch: Lehrbuch der Experimentellen Triebdiagnostik, Huber, Bern und Stuttgart, 1947.60.72.
  • Szondi Lipót: Das dritte Buch: Triebpathologie, Huber, Bern und Stuttgart, 1952.
  • Szondi Lipót: Das vierte Buch: Ich-Analyse, Huber, Bern und Stuttgart, 1956.
  • Szondi Lipót: Das fünfte Buch: Schiksalanalytische Therapie, Huber, Bern und Stuttgart, 1963.
  • Szondi Lipót: Ich-Analyse, Huber, Bern und Stuttgart, 1956.
  • Szondi Lipót: Kain. Gestalten des Bösen, Huber, Bern, Stuttgart, Wien, 1969. Magyar fordításban: Káin, a törvényszegő, Budapest, Gondolat, 1987, Mérei Vera fordítása.
  • Szondi Lipót: Schiksalanalyse, B. Schwabe Co., Basel, 1944.1., 44.
  • Szondi Lipót: Schiksalanalytische Therapie, Huber, Bern und Stuttgart, 1963. 63.
  • Szondi Lipót: Schiksalanalytische Therapie Huber, Bern und Stuttgart, 1963. 157–170.
  • Szondi Lipót: Schiksalanalytische Therapie, Huber, Bern und Stuttgart, 1963. 63., 523. Fritz Eckstein és René Fülöp-*Miller kiadványa. Verlag R. Piper Co., München. 28.
  • Szondi Lipót: Moses. Antwort auf Kain., Huber, Bern, Stuttgart, Wien, 1973. Magyar fordításban: Mózes, a törvényalkotó, Budapest, Gondolat, 1987, Mérei Vera fordítása.

Művei, magyar fordítások

[szerkesztés]
  • Schwachsinn und innere Sekretion; Novák, Bp., 1923 (Abhandlungen aus den Grenzgebieten der inneren Sekretion)
  • A fogyatékos értelem; Magyar Gyógypedagógiai Társaság, Bp., 1925 (Gyógypedagógiai könyvtár U. S.)
  • A növés zavarai és a belső secretio; Novák, Bp., 1926
  • Az értelmi fogyatékosságok kezelésének újabb utairól; Novák, Bp., 1927
  • Magyar anthropometriai normák. Első sorozat: az iskolás gyermek testi méretei 6-13 éves korig; Novák, Bp., 1929
  • Die Revision der Neurastheniefrage. Die klinische und pathogenetische Neuorientierung zum Neurasthenieproblem; Novák, Bp.– Leipzig 1930
  • Constitutioanalysis és értelmi fogyatékosság; Globus Nyomda, Bp., 1931 (Beszámoló az Állami Gyógypedagógiai Kórtani és Gyógytani Laboratorium tudományos működéséről)
  • Konstitutionsanalyse psychisch abnormer Kinder. Fünf Vorlesungen; Marhold, Halle, 1933 (Konstitutionalystische Beiträge zur Psychiatrie des Kindesalters 2. Folge)
  • A családkutatás és ikerkutatás módszertani elemei. Három előadás; Árpád Nyomda, Kalocsa, 1935 (Országos Stefánia Szövetség az anyák és csecsemők védelmével államilag megbízott szervezet kiadványai)
  • Az örökléstan jelentősége a gyakorlatban; Admiral Nyomda, Bp., 1936
  • Ösztön és nevelés. Ösztöndiagnosztikai kísérletek ikreken; Mérnökök Nyomda, Bp., 1940 (Közlemény a Sorsanalitikus Szemináriumból)
  • Az ember meghatározása az ösztönök tapasztalatai rendszerében; Diószegi, Bp., 1942 (Előadások a kisérleti ösztöndiagnosztika köréből)
  • Az én kisérleti elemzése; Diószegi, Bp., 1943 (Előadások a kisérleti ösztöndiagnosztika köréből)
  • Módszertan és ösztöntan; Diószegi, Bp., 1943 (Előadások a kisérleti ösztöndiagnosztika köréből)
  • Schicksalsanalyse. Wahl in Liebe, Freundschaft, Beruf, Krankheit und Tod. Erbbiologische und psychohygienische Probleme; Schwabe, Basel, 1944 (Psychohygiene Wissenschaft und Praxis)
  • Schicksalsanalyse 2. Experimentelle Triebdiagnostik; Huber, Bern, 1947
  • Szondi Lipót; vál., sajtó alá rend., bev., jegyz. Gyöngyösiné Kiss Enikő; Új Mandátum, Bp., 1999 (Magyar panteon)
  • A Szondi-teszt. A kísérleti diagnosztika tankönyve; németből ford. Böhm Gábor, Sándorfi Edina, Molnár Mariann; Hatodik Síp–Új Mandátum, Bp., 2002

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ http://www.leopold-szondi.ch/biografie.html, 2023. december 18.
  2. ↑ Where Zurich Comes to Rest - The Cemeteries of the City of Zurich
  3. ↑ A Belügyminisztérium 1911. évi 49104. sz. rendelete. MNL-OL 30807. mikrofilm 332. kép 3. karton. Névváltoztatási kimutatások 1911. év 59. oldal 17. sor.
  4. ↑ Szondi Lipót: Sorsanalízis és önvallomás A választás alakítja a sorsot, c3.hu
  5. ↑ Sorsanalízis és Szondi-teszt: Emberkép a képek mögött, magyarnarancs.hu
  6. ↑ Karl Bürgi-Meyer: „A laboratórium egy lázasan dolgozó hangyatársadalom”, c3.hu

Források

[szerkesztés]
  • Gordosné Szabó Anna: Szondi Lipót. In: Pedagógiai Lexikon. 3. köt. Főszerk. Báthory Zoltán, Falus Iván. Budapest, Keraban Könyvkiadó. 1997. 411-412. p.
  • Pléh Csaba: A lélektan története: Az ösztöntan kiterjesztése sorsanalízissé: Szondi Lipót IV. rész /14. A mélylélektani iskolák: a pszichoanalízis megoszlásai és a neofreudizmus. Osiris 2010. 416-417. p.
  • Szondi Lipót: Káin, a törvényszegő. Mózes, a törvényalkotó: Benedek István: TÁJÉKOZTATÓ. Gondolat. Ford.: Mérei Vera, 1987. ISBN 963 281 803 2
  • Horváth György: Személyiség és öntevékenység: A mélylélektan személyiségfogalma, 1978
  • Győri György: Beszélgetés Szondi Lipóttal. Valóság, 1975. 11. sz. 65. o.
  • Szondi Lipót: Sorsanalízis és önvallomás, imago.mtapi.hu
  • Hargitai Rita: Sors és történet. Szondi Lipót sorsanalízise a narratív pszichológia tükrében; ÚMK, Bp., 2008 (Szöveg és lélek)

További információk

[szerkesztés]
  • Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.  
  • Magyar katolikus lexikon I–XVII. Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 1993–2014. ISBN 963-361-626-3   Szondi Lipót
  • Gyöngyösiné Kiss Enikő: Szondi Lipót sorsanalízise[halott link] – PhD. értekezés
  • Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929.
  • Alexander Gosztonyi: Der Mensch und sein Schicksal. Grundzüge von Leopold Szondis Tiefenpsychologie; Origo, Zürich, 1974 (Lebendige Bausteine)
  • Werner Huth: Wahl und Schicksal. Voraussetzungen, Grandprinzipien und Kritik der Schichsalsanalyse von Leopold Szondi; Huber, Bern–Stuttgart–Wien, 1978
  • Michel Legrand: Léopold Szondi. Son test, sa doctrine; előszó Jean Oury; Mardaga, Bruxelles, 1979 (Psychologie et scuences humaines)
  • Jacques Schotte: Szondi avec Freud. Sur la voie d'une psychiatrie pulsionnelle; Ed. universitaires–De Boeck, Paris–Bruxelles, 1990 (Bibliothèque de pathoanalyse)
  • Susan Deri: Introduction au test de Szondi; angolból franciára ford., bev., jegyz. Jean Mélon; De Boeck, Bruxelles, 1991
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szondi_Lipót&oldid=26700106”