Szolcsány
Szolcsány (Solčany) | |
Szolcsányi utcakép | |
Közigazgatás | |
Ország | Szlovákia |
Kerület | Nyitrai |
Járás | Nagytapolcsányi |
Rang | község |
Első írásos említés | 1113 |
Polgármester | Juraj Soboňa |
Irányítószám | 956 17 |
Körzethívószám | 038 |
Forgalmi rendszám | TO |
Népesség | |
Teljes népesség | 2553 fő (2021. jan. 1.)[1] |
Népsűrűség | 123 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 175 m |
Terület | 20,02 km² |
Időzóna | CET, UTC 1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 32′ 15″, k. h. 18° 12′ 00″48.537500°N 18.200000°EKoordináták: é. sz. 48° 32′ 15″, k. h. 18° 12′ 00″48.537500°N 18.200000°E | |
Szolcsány weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Szolcsány témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Szolcsány (szlovákul Solčany) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Nagytapolcsányi járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Nagytapolcsánytól 3 km-re délkeletre, a Bebrava bal partján fekszik.
Története
[szerkesztés]A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a kőkorszakban is éltek emberek, a Középső-Nyitramente legrégibb települése állt itt. A terület lakott volt a római korban és a nagymorva korban is.
A mai település első írásos említése 1113-ban "Celsan" alakban történt. 1245-ben "Scelchan", 1337-ben "Scelechen", 1773-ban pedig "Soczany" néven említik a korabeli források. Szolcsány a 14. század végéig királyi birtok volt. A 13. és 14. század fordulóján nagy falunak számított, mely plébániával is rendelkezett. A 14. század második felében városias jelleget öltött és Nagyszolcsányként kezdték említeni. 1389-ben Luxemburgi Zsigmond és Mária királynő komornájának, Ilonának és Miklós nevű férjének, Csetneki László fiának adta. Mivel a párnak nem volt örököse, 1426-ban a király Miklós testvéreinek, Lászlónak és Jánosnak adományozta. 1435-ben már ismét királyi birtok, ekkor Zsigmond a Forgách családnak adta zálogbirtokként. A család egyik tagja, Forgách Pál a falu neve után a „Paulus de Zelchen” nevet kezdte használni. 1468-ban házasság révén a russói váruradalom része lett és a 18. század végéig oda tartozott.
1501-ben Malcza-i László hrussói várnagy az ura Werebel-i György nevében előadja, hogy azt az 1000 forintot, melyért a nyitra vármegyei Zelchen birtokot Keselwke-i Maytheny Jánosnak és Ráfaelnek elzálogosította, hajlandó letenni és a birtokot visszaváltani, azért Majthényi Jánost és Ráfaelt eltiltotta a birtok további használatától.[2] 1591-től a Tapolcsányi családé volt. A 16. és 17. században a török háromszor rabolta ki a települést. A Rákóczi-szabadságharc után Szolcsány birtokosai a Balassák, a Zichyk, majd a Keglevichek és Koháryak voltak. 1715-ben 34, 1720-ban 45 ház állt a településen. 1787-ben 88 házában 684 lakos élt. 1828-ban 117 háza volt 815 lakossal. Lakói földművességgel, szövéssel foglalkoztak. A 19. század elején új birtokosa lett a községnek: az olasz származású Odescalchi család, akik 1818-ban reprezentatív klasszicista kastélyt építettek ide. A kastélyt kiterjedt park övezte. 1831-ben Odescalchi Ágoston cukorgyárat alapított a településen, mely abban az időben nemcsak a Felvidék, hanem az egész ország legnagyobb ilyen üzeme volt. A gyár az 1860-as években beszüntette a termelést, mivel az alapító fia már nem kívánta folytatni ezt a tevékenységet. A helyén pálinkafőzde kezdte meg működését.
Vályi András szerint " SZOLCSÁN. Tót falu Nyitra Várm. földes Ura Gróf Keglevics Uraság, lakosai katolikusok, és másfélék, fekszik N. Szerdahelyhez 1/4 mértföldnyire; Ispotállya is van, az előtt Mezőváros vólt, határja jó, tulajdonságai Aponyéhoz hasonlítanak."[3]
Fényes Elek szerint " Szolcsán, tót falu, Nyitra vmegyében, a Nyitra vize mellett, ut. p. Tapolcsánhoz 3/4 mfld, 809 kath., 6 evang. lak. Van kath. paroch. temploma, kastélya, igen jó rétjei, tehenészete. F. u. h. Odeschalchi."[4]
Nyitra vármegye monográfiája szerint "Szolcsán, a Nyitra balpartján, Nagy-Tapolcsánytól délkeletre, alig 3 kmre, 1201 r. kath. lakossal, kik legnagyobbrészt tótok. Postája helyben van, táviró-, és vasúti állomása Nagy-Tapolcsány. Kath. temploma egyike a legrégiebbeknek, a mennyiben már 1397-iki okmányokban is szó van róla. Kegyura herczeg Odescalchy Livius, kinek itt gazdagon berendezett kastélya, szép parkja és uradalma van. A kastélyt herczeg Odescalchy Anna, szül. Zichy grófnő építtette. A községben szeszgyár is van. Földesurai 1245-ben Berencsvár urai voltak, 1591-ben Tapolcsányi János, azután a Keglevichek és később az Odescalchyak."[5]
A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nagytapolcsányi járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1880-ban 1094 lakosából 970 szlovák és 8 magyar anyanyelvű volt.
1890-ben 1201 lakosából 1094 szlovák és 28 magyar anyanyelvű volt.
1900-ban 1288 lakosából 1175 szlovák és 58 magyar anyanyelvű volt.
1910-ben 1375 lakosából 1295 szlovák, 51 német és 29 magyar anyanyelvű volt.
1921-ben 1518 lakosából 1509 csehszlovák és 1 magyar volt.
1930-ban 1698 lakosából 1684 csehszlovák, 9 zsidó, 3 német és 2 állampolgárság nélküli volt. Ebből 1682 római katolikus, 11 izraelita és 5 evangélikus vallású.
1991-ben 2352 lakosából 2340 szlovák és 1 magyar volt.
2001-ben 2489 lakosából 2475 szlovák és 3 magyar volt.
2011-ben 2467 lakosából 2429 szlovák, 3 cseh, 2 magyar, 1-1 német, lengyel, szerb és morva, 5 egyéb, továbbá 24 ismeretlen nemzetiségű volt.
2021-ben 2553 lakosából 2478 ( 1) szlovák, 3 ( 1) magyar, 14 ( 3) egyéb és 58 ismeretlen nemzetiségű volt.[6]
Neves személyek
[szerkesztés]- Itt született 1837-ben Odescalchi Artúr földbirtokos, az MTA tagja.
- Itt született 1863-ban Odescalchi Livius földbirtokos, politikus.
- Itt született 1896-ban Odescalchi Károly herceg, Andrássy Klára politikus és újságíró férje.
- Itt született 1937-ben Anton Švajlen olimpiai ezüstérmes csehszlovák válogatott szlovák labdarúgó, kapus.
- Itt született 1950-ben Anton Ondruš csehszlovák válogatott labdarúgó.
- Innét származott Lipthay Béla (1892-1974) lepidopterológus, entomológus, muzeológus, ősbotanikus felesége.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Római katolikus temploma eredetileg gótikus stílusú volt és 1397-ben már állt. A 18. században átépítették.
- Az Odescalchi-kastély 1818-ban épült klasszicista stílusban, a 20. század elején átépítették.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ DLDF 95448; monasterium.net
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Nyitra vármegye.
- ↑ ma7.sk
Források
[szerkesztés]- Vavák, J. 2004: Archeologické nálezy zo Solčian. AVANS 2003, 199-200.
- Haiczl Kálmán 1929: A Zelchéniek. Turul 1929/1-2
- 1899 Zvyky a obyčaje v Solčanoch. Sborník Museálnej slovenskej spoločnosti IV.