Sziklaszoros
| Sziklaszoros (Skalité) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Zsolnai | ||
| Járás | Csacai | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1662 | ||
| Polgármester | Andrea Šimurdová | ||
| Irányítószám | 023 14 | ||
| Körzethívószám | 041 | ||
| Forgalmi rendszám | CA | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 5247 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 158 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 526 m | ||
| Terület | 33,16 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC 1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 29′ 50″, k. h. 18° 53′ 54″49.497222°N 18.898333°EKoordináták: é. sz. 49° 29′ 50″, k. h. 18° 53′ 54″49.497222°N 18.898333°E | |||
| Sziklaszoros weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Sziklaszoros témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Sziklaszoros (1899-ig Szkalite, szlovákul Skalité) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Csacai járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Csacától 16 km-re északkeletre, a lengyel határ mellett fekszik.
Története
[szerkesztés]A település a 17. században keletkezett a vlach jog alapján, román és ruszin eredetű pásztornépek betelepítésével. A korabeli kiszucai feljegyzésekből kiderül, hogy valójában 1648-ban keletkezett, de csak 1662-ben a sztrecsényi uradalom urbáriumában említik először. Az urbárium szerint a faluban ekkor 151 lakos élt. A sztrecsényi uradalomhoz tartozott, akkor a neve Podszkalitye volt. 1712-ben „Szkalite” néven említik. 1720-ban 4 malma és 40 adózója volt. Plébániáját 1749-ben alapították, addig Csaca filiája volt. 1764 és 1774 között újra Csaca filiája lett. 1784-ben 241 házában 1740 lakos élt. 1794-ig a községnek fatemploma volt, mely a mai temető helyén állt. Ekkor épült a mai katolikus templom gróf Eszterházy Antal adományából.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SZKALIK. Tót falu Trentsén Várm. földes Ura Hg. Eszterházy Uraság, lakosai többfélék, fekszik Újhelyhez 2 mértföldnyire; határja sovány.”[2]
A község első iskoláját 1812-ben alapították. 1828-ban 287 háza és 2169 lakosa volt. Lakói erdei munkákkal, állattartással foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Szkalite, népes tót falu, Trencsén vmegyében, a Magyar, Szilézia és Galliczia határok összejövetelénél 2199 kath., 6 zsidó lak. Kath. paroch. templommal, harminczad hivatallal. Erdeje roppant. F. u. h. Eszterházy. Ut. p. Zsolna.”[3]
1857-ben az iskola új épületet kapott. A település életében nagy jelentősége volt a vasútvonal 1885-ben történt megépülésének. A faluban nem volt szlovák iskola, csak magyar. A trianoni békéig Trencsén vármegye Csacai járásához tartozott.
1938-ban a település egy része Lengyelországhoz került.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 2390, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 5063 lakosából 4972 szlovák volt.
2011-ben 5241 lakosából 5086 szlovák volt.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1787 és 1794 között épült. 1957-ben bővítették.
- A plébánia épülete 1796-ból származik, késő barokk stílusú.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. március 18.)
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]A Csacai járás települései | ||
|---|---|---|
| ||
|  | |
