Szepesófalu
| Szepesófalu (Spišská Stará Ves) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Eperjesi | ||
| Járás | Késmárki | ||
| Rang | város | ||
| Első írásos említés | 1272 | ||
| Polgármester | Jozef Harabin | ||
| Irányítószám | 061 01 | ||
| Körzethívószám | 052 | ||
| Forgalmi rendszám | KK | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2202 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 129 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 487 m | ||
| Terület | 17,53 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC 1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 23′, k. h. 20° 22′49.383333°N 20.366667°EKoordináták: é. sz. 49° 23′, k. h. 20° 22′49.383333°N 20.366667°E | |||
| Szepesófalu weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szepesófalu témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Szepesófalu (szlovákul Spišská Stará Ves, németül Altendorf, lengyelül Stara Wieś Spiska, latinul Antiqua Villa) város Szlovákiában, az Eperjesi kerület Késmárki járásában. Tarhegy tartozik hozzá.
Fekvése
[szerkesztés]Késmárktól 37 km-re északra, a szlovák-lengyel határ mellett, a Dunajecbe tartó Rieka-patak torkolata felett fekszik.
Története
[szerkesztés]A város helyén állt települést már a 13. század elején említik „Antiqua Villa” néven. A várost 1308-ban Kakas comes megbízásából hunfalvi Friedrich soltész alapította – határát Katzwinkelnek, vagyis macskazugnak nevezték. A település 1337-ben az alsólehnici karthauzi barátoké lett, gyolcsszövőinek, kereskedőinek köszönhetően gyorsan fejlődött. Hetipiacai, vásárai voltak, árui vámmentességet élveztek. Már az Árpád-korban jelentős határvároska, királyaink itt kötöttek szövetséget a lengyel királyokkal. 1399-ben Zsigmond városi kiváltságokkal ruházta fel. 1411-ben itt találkozott Zsigmond Ulászló lengyel királlyal. 1431-ben és 1433-ban a husziták égették fel. Mátyás király is itt békült ki Kázmér lengyel királlyal 1474. február 21-én, a husziták kiűzése után.
A város 1563-ban indult hanyatlásnak, amikor a karthauziakat világi földesurak váltották fel és megfosztották kiváltságaitól. 1655-ben III. Ferdinánd ismét vásártartási jogot adott a városnak. 1710-ben a pestis csaknem egész lakosságát elpusztította, majd 1712-ben a város is teljesen leégett. 1746 és 1760 között még négy tűzvész pusztított, az utolsó tűzben minden elégett.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ÓFALU. Mező Város Szepes Várm. földes Ura a’ K. Kamara, lakosai katolikusok, fekszik Lengyel Országnak szélénél, harmintzadgya is van, határja ollyan mint Lechniczé.”[2]
1849 után a Magurai járás székhelye lett.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a városról: „Ófalu, Antiquavilla, tót m. v. Szepes vmegyében, Galliczia határszélén, közel a Dunajecz vizéhez: 1066 kath., 90 zsidó lak., kath. parochiával, só-harminczad – vámhivatallal. Vásárai igen népesek, sok gyolcsot csinál, s a Dunajeczben fogott lazaczczal nagy kereskedést űz. F. u. az eperjesi g. kath. püspök és káptalan, s a lechniczi uradalomhoz tartozik. Ut. p. Késmárk.”[3]
A trianoni diktátumig Szepes vármegye Szepesófalui járásának székhelye volt. Ma közúti határátkelőhely Lengyelország, Krakkó felé.
1960-ban megszűnt járási székhely lenni.
Népesség
[szerkesztés]1910-ben 1244-en lakták, ebből 682 szlovák, 270 német és 154 magyar anyanyelvű.
2011-ben 2264 lakosából 2055 fő szlovák, 1 magyar.
2021-ben 2202 lakosából 2037 ( 32) szlovák, 48 ( 57) cigány, 5 ( 10) ruszin, 2 magyar, 26 ( 2) egyéb és 84 ismeretlen nemzetiségű volt.[4]
Neves személyek
[szerkesztés]- Itt született 1722-ben Kalatay Ferenc nagyváradi püspök.
- Itt született 1864. szeptember 12-én a festőművész Katona Nándor.
- Itt született 1913. október 17-én Alojz Mário Chmeľ Ágoston-rendi szerzetes, akinek szentté avatása folyamatban van.
- Innen származott Farkas Mihály (1904-1965) magyar kommunista politikus, honvédelmi miniszter, a Rákosi-korszak meghatározó személyisége.
Nevezetességei
[szerkesztés]
- Szűz Mária Mennybemenetelének szentelt római katolikus temploma a 14. század második felében épült, 1760 és 1762 között barokk stílusban átépítették.
- Harmincad-ház nevű kastélya a 18. század második feléből való, 1860-ban neoklasszicista stílusban építették át.
- Két barokk kápolnája 18. századi.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ ma7.sk
További információk
[szerkesztés]- Hivatalos honlap (szlovákul)
- E-obce.sk
- Községinfó
- Szepesófalu Szlovákia térképén
- A város a régió honlapján
- Tourist-channel.sk
A Késmárki járás települései | ||
|---|---|---|
Késmárk (Kežmarok) | ||
Ábrahámpikfalva (Abrahámovce) · Alsólehnic (Červený Kláštor) · Busóc (Bušovce) · Duránd (Tvarožná) · Farkasfalva (Szlovákia) (Vlková) · Felsőerdőfalva (Stará Lesná) · Gibely (Zálesie) · Hanusfalva (Spišské Hanušovce) · Hóka (Havka) · Hollólomnic (Holumnica) · Hunfalva (Huncovce) · Izsákfalva (Žakovce) · Javorina · Kakaslomnic (Veľká Lomnica) · Keresztfalu (Krížová Ves) · Kisfrankvágása (Malá Franková) · Kiskuncfalva (Vlkovce) · Kisszalók (Malý Slavkov) · Kisvár (Hradisko) · Krig (Vojňany) · Lándok (Lendak) · Lehnic (Lechnica) · Leibic (Ľubica) · Majorka (Ihľany) · Maldur (Podhorany) · Ménhárd (Vrbov) · Nagyfrankvágása (Veľká Franková) · Ómajor (Majere) · Osztornya (Osturňa) · Relyó (Reľov) · Rókus (Rakúsy) · Sörkút (Výborná) · Szepesbéla (Spišská Belá) · Szepesmátyásfalva (Matiašovce) · Szepesófalu (Spišská Stará Ves) · Szepesszentgyörgy (Jurské) · Szepestótfalu (Slovenská Ves) · Tátraalja (Stráne pod Tatrami) · Tátraháza (Mlynčeky) · Tavas (Jezersko) · Toporc (Toporec) |  | |
