Szentpéter (Szlovákia)
Szentpéter (Liptovský Peter) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Zsolnai | ||
Járás | Liptószentmiklósi | ||
Első írásos említés | 1286 | ||
Polgármester | Anna Papajová | ||
Irányítószám | 033 01 | ||
Körzethívószám | 044 | ||
Forgalmi rendszám | LM | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1303 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 222 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 679 m | ||
Terület | 6,12 km² | ||
Időzóna | CET, UTC 1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 49° 03′ 12″, k. h. 19° 44′ 04″49.053403°N 19.734492°EKoordináták: é. sz. 49° 03′ 12″, k. h. 19° 44′ 04″49.053403°N 19.734492°E | |||
Szentpéter weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Szentpéter témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Szentpéter (szlovákul Liptovský Peter) község Szlovákiában, a Zsolnai kerület Liptószentmiklósi járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Liptószentmiklóstól 10 km-re keletre, Liptóújvár északi szomszédságában található.
Nevének eredete
[szerkesztés]Nevét a 13. században már állt Szent Péter templomáról kapta.
Története
[szerkesztés]1286-ban „Scentpeter” néven említik először, valószínűleg már ekkor állt a falu temploma. Bohumír comesnek majd utódainak: a Szent-Iványi családnak birtoka, akik egészen 1848-ig megőrizték az itteni birtokukat. Később a pottornyai Pottornyai család is birtokosa volt. 1363-ban vásártartási jogot kapott, ettől kezdve földesúri városként fejlődött. A 17. századi dúlások, majd a Rákóczi-szabadságharc 1709-es pusztításai következtében jobbágyfalu szintjére süllyedt. 1784-ben 52 háza és 416 lakosa volt, akik mezőgazdasági munkákkal foglalkoztak. Régi gótikus temploma 1786-ban teljesen megsemmisült.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SZENT PÉTER. Tót falu Liptó Várm. földes Urai Potornyai, és Szent Iványi Uraságok, lakosai külömbfélék, fekszik Sz. Iványhoz nem meszsze, mellynek filiája; határja középszerű.”[2]
1828-ban 62 házában 520 lakosa élt. Lakói a 19. századtól kőművességgel foglalkoztak és a nagy budapesti építkezéseken dolgoztak. Fejlett volt a községben a háziipar is. A trianoni békeszerződés idején Liptó vármegye Liptóújvári járásához tartozott. 1971 és 1992 között Liptóújvár része volt.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 735, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2011-ben 1362 lakosából 1119 szlovák.
Neves személyek
[szerkesztés]- Vladimír Kostovič – szlovák színész,
- Ferdinand Čatloš – szlovák tábornok.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Evangélikus temploma 1940-ben épült a 17. századi templom helyén, harangtornya 1850-ből való.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.