Szentkút (Ausztria)
| Szentkút (Heiligenbrunn) | |||
 | |||
| A templom légifotója | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ausztria | ||
| Tartomány | Burgenland | ||
| Rang | község | ||
| Járás | |||
| Polgármester | Gerhard Schrantz | ||
| Irányítószám | 7522 | ||
| Körzethívószám | 03324 | ||
| Forgalmi rendszám | GS | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 759 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 26 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 223 m | ||
| Terület | 33,5 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC 1 | ||
| Térkép | |||
 | |||
| Elhelyezkedése | |||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 01′ 34″, k. h. 16° 24′ 56″47.026111°N 16.415556°EKoordináták: é. sz. 47° 01′ 34″, k. h. 16° 24′ 56″47.026111°N 16.415556°E | |||
| Szentkút weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szentkút témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Szentkút (németül Heiligenbrunn) község Ausztriában Burgenland tartományban, a Németújvári járásban. Karácsfa, Lovászad, Németbükkös és Zsámánd tartozik hozzá.
Fekvése
[szerkesztés]Németújvártól 10 km-re keletre, Körmendtől 17 km-re, Pinkamindszent 6 km-re nyugatra, a határ mellett fekszik.
A kataszteri közösségek Németbükkös, Karácsfa, Heiligenbrunn, Lovászad és Zsámánd.[2]
Nevének eredete
[szerkesztés]Nevét forrásáról kapta, amely évszázadok óta zarándokhely.
Története
[szerkesztés]A község területe 1157-ben Németújvár uráé a Héder nembeli Wolferé volt, aki a bencéseknek adta. 1183-ban megalapították szentgotthárdi ciszterci apátságot, akiknek Ugrin győri püspök 1198-ban egy szőlőt adományozott itt . Gyógyvizes forrását "Sacrum Fons" alakban ekkor említik először, mellette már ekkor állt egy kápolna. Később az apátság még több birtokhoz is jutott a településen. 1225-ben a németújvári uradalomhoz tartozott. 1255-ben a Héderváryak szereztek itt birtokot. A falu első írásos említése 1342-ben történt "Scenthkut" alakban. 1482-ben "Zenthkwth" alakban említik.[3] A 14. és 15. században a község területe az Ellerbachok, a Héderváryak és a pálosok birtoka volt.
1524-ben II. Lajos király gróf Batthyány Ferencnek adta, ettől kezdve a Batthyány család birtoka. 1532-ben bécsi hadjárata során felégette a török. 1548-ban 7, 1576-ban 17, 1588-ban 18, 1599-ben 22, 1634-ben 34 portát számláltak a településen. 1643-ban 45 házában 226 lakos élt. Szent Kelemen tiszteletére szentelt plébániatemplomát 1674-ben, iskoláját 1697-ben említik először. Plébániája 1698-ban létezett. 1720-ban 19 portája volt. A településen. A Szent Ulrik kápolnához irányuló zarándoklatokról 1757-ből származik az első feljegyzés. 1764-ben gróf Batthyány Ádám új templomot építtetett ide. A 18. században a magyar országgyűlés határozata alapján sváb családokat telepítettek le ide. 1787-ben 39 háza állt 226 lakossal. 1828-ban 39 házában 265 lakos élt. 1876-ban felépült az iskolaépület.
Vályi András szerint "SZENT KÚT. Német falu Vas Várm. földes Ura Gróf Batthyáni Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Német Újvárhoz 1 mértföldnyire; határja meglehetős."[4]
Fényes Elek szerint "Szentkút, Heiligenbrunn, német falu, Vas vmegyében, 288 kathol. lak., paroch. szentegyházzal, jó borral. F. u. gr. Batthyáni család, s a németujvári uradalomhoz tartozik. Ut. p. Rába-Sz.-Mihály."[5]
Vas vármegye monográfiája szerint "Szent-Kút, 54 házzal és 306 r. kath. és ág. ev. vallású, németajkú lakossal. Postája Strém, távírója Német-Ujvár. A község a Strém patak mellett fekszik. Plébániája 1698-ban már fennállott. A kegyuri jogokat özv. gróf Batthyány Béláné gyakorolja."[6]
1910-ben 1643 lakosából 1121 német, 473 horvát, 48 magyar nemzetiségű volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Németújvári járásához tartozott. 1921-ben Ausztria Burgenland tartományának része lett, bár magyar szabadcsapatok itt is ellenálltak az osztrák csendőrségnek. 1925-ben megalakult a község önkéntes tűzoltóegylete. 1926-ban felépült az új Szent Ulrik kápolna. 1932 és 1936 között szabályozták a Strém-patakot. 1959-ben felavatták az iskola új épületét. 1968-ban megalakult a helyi sportegyesület az SV Heiligenbrunn. 1971-ben Szentkút, Karácsfa, Németbükkös, Lovászad és Zsámánd egy községben egyesült. 1973-ban megalakult a helyi borászegyesület.
2001-ben 989 fős lakosából 915 német, 13 magyar, 36 horvát, 4 szlovák, 5 cseh, 16 fő egyéb nemzetiségű volt.[7] A településtől keletre 2004. május 1-jén került sor a Pinkamindszent-Szentkút átkelőhely megnyitására, majd a határellenőrzés a Schengeni egyezményhez való csatlakozással 2007-ben megszűnt.
Nevezetességek
[szerkesztés]- A település szőlőhegyén a 17. és 18. századból származó pincesort találunk, 120 borospincével, melyek közül 50 zsúpfedésű.
- A település Szentkút forrása 1198-óta ismert, mellette az 1926-ban épített Szent Ulrik kápolna áll. A forrás vizét Batthyány-Strattmann László is használta különféle szembetegségek kezelésére.
- Szent Kelemen tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma 1764-ben épült.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
- ↑ Katastralgemeindenverzeichnis, www.bev.gv.at
- ↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Vas vármegye
- ↑ Mtaki adatbázis[halott link]
