Ugrás a tartalomhoz

Szentharaszt

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szentharaszt (Vinohrady nad Váhom)
Szentharaszt zászlaja
Szentharaszt zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNagyszombati
JárásGalántai
Első írásos említés1113
PolgármesterEva Hanusová
Irányítószám925 55
Körzethívószám031
Forgalmi rendszámGA
Népesség
Teljes népesség1657 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség147 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság166 m
Terület10,70 km²
IdőzónaCET, UTC 1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 18′ 30″, k. h. 17° 45′ 50″48.308333°N 17.763889°EKoordináták: é. sz. 48° 18′ 30″, k. h. 17° 45′ 50″48.308333°N 17.763889°E
Szentharaszt weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szentharaszt témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Szentharaszt (szlovákul Vinohrady nad Váhom, korábban Svätá Chrasť) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Galántai járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Szeredtől 3 km-re északkeletre, a Vág bal partján található.

Története

[szerkesztés]

1113-ban a zoborhegyi apátság határleírásában említik először. Ekkor az apátsághoz tartozott, később a semptei váruradalom része volt. Ezt követően tulajdonképpen Sempte szőlőhegye volt, mely akkor lett nevezetes, amikor a 17. században gróf Eszterházi Ferencné Thököly Katalin kegykápolnát építtetett ide.

(Sempte) "Két kath. temploma van; az egyiket, mely szőllőhegyen áll és "Szent-Haraszt" templomnak neveztetik, gr. Thököli Katalin a XIV. században építtette. E templom nagyon látogatott búcsujáróhely."[2]

A trianoni békeszerződésig területe Nyitra vármegye Vágsellyei járásához tartozott. A falu csak 1958-ban nyerte el önállóságát.

Népessége

[szerkesztés]

2001-ben 1466 lakosából 1442 szlovák volt.

2011-ben 1569 lakosából 1468 szlovák volt.

2021-ben 1657 lakosából 4 ( 2) magyar, 1542 ( 1) szlovák, 1 ( 1) ruszin, 24 ( 1) egyéb és 86 ismeretlen nemzetiségű volt.[3]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • A falu Szűz Mária tiszteletére szentelt 17. századi temploma kegyhely, eredete: egy, itt a szentkútnál bőrbetegségéből meggyógyult lány apja kápolnát építtetett.
  • A falu felső végén, a Vág folyó feletti magaslaton egy Szent Orbán tiszteletére szentelt 1728-ban épített kápolna is áll, mely az itt vízbefúltak emlékére épült.
  • A templom bejáratával szemben a Sándor grófi család síremlékei láthatók, akik a kegytemplom patrónusai voltak.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség Nyitra vármegye.
  3. ma7.sk

Források

[szerkesztés]