Szentgyörgy (Verőce)
| Szentgyörgy (Sveti Đurađ) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Verőce-Drávamente |
| Község | Verőce |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 33000 |
| Körzethívószám | ( 385) 33 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 474 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 150 m |
| Időzóna | CET, UTC 1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 48′ 59″, k. h. 17° 21′ 27″45.816498°N 17.357577°EKoordináták: é. sz. 45° 48′ 59″, k. h. 17° 21′ 27″45.816498°N 17.357577°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Szentgyörgy (horvátul: Sveti Đurađ) falu Horvátországban Verőce-Drávamente megyében. Közigazgatásilag Verőcéhez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Verőce központjától 3 km-re délnyugatra, Nyugat-Szlavóniában, a Drávamenti-síkság szélén, a Bilo-hegység lábánál, Podgorje és Milanovac között fekszik.
Története
[szerkesztés]1757-ben a verőcei szőlőhegyek nyugati részén fából egy Szent György tiszteletére szentelt kápolnát építettek, ahova a verőceiek minden évben a Szent György ünnepe utáni vasárnapon körmenetben zarándokoltak. Környékén sokáig csak borospincék, gazdasági épületek voltak, állandó lakossága csak a 19. század vége felé kezdett kialakulni. Szentgyörgy településként való első említése 1880-ból származik. A településnek 1890-ben 97, 1910-ben 503 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 59%-a horvát, 35%-a magyar, 6%-a német anyanyelvű volt. Az I. világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A II. világháború után a település a szocialista Jugoszláviához tartozott. A kápolnát időközben falazott formában újjáépítették, de a háborúban súlyosan megsérült. Ezért 1962-ben helyre kellett állítani. 1963-ban felépült az iskola épülete, majd a következő évben elkészült az elektromos hálózat. 1974-ben aszfaltozták az utakat. 1984-ben megépült a vízvezeték, 1987-ben a faluház, majd a telefon és a gázvezeték. 1991-ben csaknem teljes lakossága (92%) horvát nemzetiségű volt. 2003-ban megalapították a labdarúgóklubot. 2011-ben falunak 564 lakosa volt.
Lakossága
[szerkesztés]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 0 | 0 | 0 | 97 | 344 | 503 | 0 | 782 | 657 | 731 | 715 | 645 | 629 | 638 | 610 | 564 |
(1921-ben lakosságát Verőcéhez számították. 1991-től önálló településként.)
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent György tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája a Bilo-hegység északi lejtőjén egy kiemelkedő helyen épült. Elődje egy fakápolna volt, melyet 1757-ben építettek. Helyére a 19. században építették a mai, falazott kápolnát. Az épület a II. világháborúban súlyosan megrongálódott. 1962-ben újjáépítették.
- A falu valószínűleg leglátogatottabb épülete a Vist-malom volt, ahova a helyieken kívül a szomszédos települések lakói is jártak búzát őröltetni. A malom eredetileg vízimalom volt, mely az Ođenica-patakon működött. Ezen a patakon régen hét vízimalom is volt, de közülük már csak a Vist-malom áll. A malom egészen 1976-ig üzemelt, felújítása tervben van.
Kultúra
[szerkesztés]A falu kulturális életének szervezője a helyi nyugdíjasklub 2004-ben alakult.
Sport
[szerkesztés]Az NK Sveti Đurađ labdarúgóklubot 2004-ben alapították. A megyei 2. osztályban szerepel.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
[szerkesztés]- A község hivatalos honlapja (horvátul)
- Filip Škiljan: Kulturno historijski spomenici Zapadne Slavonije Zagreb, 2010. Archiválva 2020. szeptember 25-i dátummal a Wayback Machine-ben ISBN 9789537442071
További információk
[szerkesztés]- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
