Szedernye
Szedernye (Svederník) | |
Közigazgatás | |
Ország | Szlovákia |
Kerület | Zsolnai |
Járás | Zsolnai |
Rang | község |
Első írásos említés | 1392 |
Polgármester | Roman Lisický |
Irányítószám | 013 32 |
Körzethívószám | 041 |
Forgalmi rendszám | ZA |
Népesség | |
Teljes népesség | 1614 fő (2021. jan. 1.)[1] |
Népsűrűség | 87 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 335 m |
Terület | 11,56 km² |
Időzóna | CET, UTC 1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 49° 15′ 46″, k. h. 18° 38′ 40″49.262778°N 18.644444°EKoordináták: é. sz. 49° 15′ 46″, k. h. 18° 38′ 40″49.262778°N 18.644444°E | |
Szedernye weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Szedernye témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Szedernye (szlovákul Svederník) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Zsolnai járásban. Köblös 1961-től és Markófalva 1907-óta tartozik hozzá.
Fekvése
[szerkesztés]Zsolnától 9 km-re északnyugatra, a Vág jobb partján fekszik.
Története
[szerkesztés]A község területén a bronzkorban a lausitzi kultúra települése állt, melynek hamvasztásos sírjait a régészek feltárták.
A mai települést 1392-ben „Zedernek” alakban említik először. 1438-ban „Zvedernik”, 1458-ban „Kys Svedernek”, 1598-ban „Zwedernyk”, 1658-ban „Svedernik” alakban említik a korabeli források. Részben Budatín várának uradalmához tartozott, részben a Hatnyánszky és Rakovszky családok birtoka volt. 1598-ban 16 ház állt a községben. Lakói mezőgazdasággal, állattartással, vászonszövéssel foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Szvedernik, tót falu, Trencsén vmegyében, a Vágh jobb partján, 427 kath., 7 zsidó lak., és szép fenyves erdővel. F. u. gr. Csáky István örökösei. Ut. p. Zsolna.”[2]
1907-ben csatolták hozzá Markófalvát. A trianoni békéig Trencsén vármegye Kiszucaújhelyi járásához tartozott.
1961 óta Köblös is hozzá tartozik.
Népessége
[szerkesztés]1720-ban 15 volt az adózók száma.
1784-ben 58 házában 68 családban 331 lakos élt.
1828-ban 57 háza és 443 lakosa volt.
1910-ben 494, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 955 lakosából 948 szlovák volt.
2011-ben 1010 lakosából 968 szlovák volt.
2021-ben 1614 lakosából 1 magyar, 2 cigány, ( 5) ruszin, 1579 ( 6) szlovák, 20 ( 8) egyéb és 12 ismeretlen nemzetiségű volt.[3]
Nevezetességei
[szerkesztés]- Lourdes-i kápolnája 1929-ben épült.
- Klasszicista kúriája a 19. század közepén épült.
- Markófalva haranglába a 19. század elején készült.
Híres személyek
[szerkesztés]- Itt született 1911-ben Anton Botek római katolikus pap, pápai prelátus, politikai fogoly, disszidens.
- Itt született 1919. október 22-én Vincent Hložník szlovák festő, grafikus.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. május 7.)
- ↑ ma7.sk
Források
[szerkesztés]- Štefan Revaj: Svederník 1321-1991.