Ugrás a tartalomhoz

Szabó Ernő (színművész)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szabó Ernő
Született1900. június 30.[1]
Kassa
Elhunyt1966. február 10. (65 évesen)
Budapest[2]
Állampolgársága
Nemzetiségemagyar
HázastársaTopits Mária (1898–1971)
GyermekeiSzabó Ottó
Foglalkozása
Kitüntetései
SírhelyeFarkasréti temető (NVh-27. fülke)[3]
Színészi pályafutása
Aktív évek1917 – 1966
Híres szerepei
Tevékenységszínész
Díjai
Kiváló művész-díj
Kiváló művész (1965)
További díjak
Román Népköztársaság Állami Díja (1954)
A Wikimédia Commons tartalmaz Szabó Ernő témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Szabó Ernő (jobb oldalon ül) 1960-ban, A Szabó család című rádiós szappanopera szereplőivel
Ez a szócikk a színészről szól. Hasonló címmel lásd még: Szabó Ernő (egyértelműsítő lap).

Szabó Ernő Pál Miklós (Kassa, 1900. június 30. – Budapest, 1966. február 10.) magyar színművész, Szabó Ottó színész apja, Neményi Lili színésznő féltestvére.

Életpályája

[szerkesztés]

Többgenerációs színészcsaládból származott. Apja Szabó Pál, édesanyja, Szelényi Ilona (Polgár Ilona), Szelényi Emília erdélyi színésznő és Polgár Sándor rendező leánya. Szelényi Emília mindkét szülője (Szelényi Károly, Rácz Mária) színész. Édesapja, Szabó Pál, marosvásárhelyi színész feleségül vette édesanyját, de még az ő születése előtt elhagyta. Ernőt kezdetben az apa családja vette magához. 1902-ben megszületett édesanyja második gyermeke is, Szelényi Lili, aki később Neményi Lili néven ismert színésznővé vált.

Apai rokonai csak rövid ideig nevelték. Ezután árvaházba került, és itt maradt 11 éves koráig. Ekkor nagybátyjához került Hajdúböszörménybe. Ezután anyai nagyanyja, Szelényi Emília vette magához, féltestvérével együtt. Kezdetben Debrecenben éltek, majd nagyanyja Nagykárolyban vásárolt házat. Itt laktak 1921-ig.

Édesanyja feleségül ment Neményi Lipót Lászlóhoz, aki egyébként 1908-ban megnyitotta a nagykárolyi színházat. Itt kezdte Szabó Ernő színészi pályafutását (1917–1921). Kezdetben táncos komikus, később buffói szerepeket is vállalt.

1921 és 1935 között vándortársulatokban lépett fel. 1935 és 1937 között a Pécsi Nemzeti Színház tagjaként működött. 1937 és 1939 közt Horváth Árpád debreceni társulatának tagja, és a színház rendezője. 1939 és 1940 közt Erdélyi Mihály budapesti társulatának tagja, közben fellépett a Royal Revü Varietében is.

1940-től Nagyváradon játszott. Erdély visszacsatolásakor ott maradt, majd megkapta a román állampolgárságot. 1946-ban a marosvásárhelyi Székely Színház egyik alapító tagja lett. 1946–1955 között a marosvásárhelyi Székely Színház vezető művésze, és későbbiekben rendezője is. Ezen időszakban ő rendezte a bemutatott darabok nagy részét Tompa Miklóssal, Kovács Györggyel, Delly Ferenccel. Ez az ún. „nagy rendezői négyes” állami kitüntetésben is részesült, és maga Szabó Ernő Érdemes Művész kitüntetést kapott. Idővel a Színművészeti Intézet tanárává nevezték ki, Marosvásárhelyt.

15 esztendőnyi távollét után, 1955-ben hazatért. Magyar állampolgárságért folyamodott, majd 1956 tavaszán-nyarán forgatni kezdett. Első két filmje mindjárt meghatározó jelentőségű. A Tanár úr kéremben antikváriust alakított. A Fábri Zoltán rendezte Hannibál tanár úr című filmben Nyúl Béla alakítása a magyar filmtörténet kimagasló alkotásává tette a filmet, Szabó Ernő megrendítő és szívszorító játékával.

Kezdetben a Néphadsereg Színházában kapott szerepeket, majd tagja is lett a régi Vígszínház akkor e néven ismert társulatának. Később az Operett Színházban játszott, de egyre kevésbé volt elégedett epizódjellegű szerepeivel. A továbbiakban visszatért a Vígszínházhoz. Utoljára, nyugdíjba menetele előtt nem sokkal a József Attila Színházban szerepelt, nyugdíjaztatását is itt kérte 1964-ben.

1959-től haláláig A Szabó család folytatásos rádiójáték névadó főszerepét játszotta hetente Gobbi Hilda oldalán. Halálakor közkívánatra a szerep nem halt meg, Rajz János folytatta.

Házassága és leszármazottjai

[szerkesztés]

1922. augusztus 31-én Budapesten,[4] feleségül vette a római katolikus morvaországi Dubicko melletti Horní Olešná (németül: Ulischen) nevű községből származó Topits családból való Topits Mária (Budapest, 1898. március 10.–Budapest, 1971. március 20.) kisasszonyt,[5] aki a szegény ágából származott a jómódú nagypolgári budapesti tésztagyáros családnak; apja Topits János (1864–1925), gyári gépmunkás, anyja Link Katalin (1864–1925).[6] Az apai nagyszülei idősebb Topits János (1831–1884), balinkai iskola igazgató (ludirector) és Miller Julianna (1835–1910) voltak. Dédszülei Topits Ferenc (1803–1868), várpalotai fűszerkereskedő és Menda Jozefa (1812–1845) voltak. Az utóbbi Topits Ferencnek az unokaöccse Topits József (1824–1876),a Topits József fia Első magyar gőztésztagyár (Erste ungarische Dampfmehlspeisenfabrik) alapítója és tulajdonosa, amely Magyarország első tésztagyára volt, az Országos Iparegyesület vegyészeti iparbizottság tagja, pesti virilista.[7] Szabó Ernőné Topits Mária és Topits József tészagyáros közös ősapja Topits József (1756–1812), isztiméri kántor-tanító, jegyző volt, aki Morvaországból érkezett Isztimérre oktatóként Nusz János Gotthárd (1720–1783) kántor-tanító helyére a gróf Zichy kegyuraság meghívására.[8]

Filmjei

[szerkesztés]

Magyar Rádió

[szerkesztés]

Daljáték

[szerkesztés]
  • Kemény Egon – Gál György Sándor – Erdődy János: „Komáromi farsang” (1957) Daljáték 2 részben Csokonai Vitéz Mihály – Ilosfalvy Róbert, Zenthe Ferenc, Lilla – Házy Erzsébet, Korompai Vali, Deák Sándor, Gönczöl János, Berky Lili, Bilicsi Tivadar, Korponay báró - Szabó Ernő, Hlatky László, Fekete Pál, Lehoczky Éva, Völcsey Rózsi, Gózón Gyula, Rózsahegyi Kálmán A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: László Endre

Hangjátékok

[szerkesztés]
  • A Szabó család (1959-1966) – Szabó bácsi
  • Drzsics, Marin: Dundo Maroje (1958)
  • Heltai Jenő: Jaguár (1958)
  • Lovik Károly: Az aranypolgár (1958)
  • Illés Endre: Hazugok (1959)
  • Kosztolányi Dezső: Pacsirta (1961) – Ákos
  • Mándy Iván, László Endre: Robin Hood kalandjai (1962)

Díjai

[szerkesztés]

Diszkográfia

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC14240/14280.htm, Szabó Ernő, 2017. október 9.
  2. ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2020. július 6.)
  3. ↑ http://www.bessenyei.hu/farkasret/abc.pdf, 2019. október 13.
  4. ↑ familysearch.org - polgári anyakönyvek - Budapest, XX. kerület - házasságok - Szabó Ernő és Topits Mária házassága - 1922. aug. 31.
  5. ↑ [űhttps://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/573169# Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Szabó Ernőné Topits Mária]
  6. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Topits Jánosné Link Katalin
  7. ↑ Budapesti Közlöny, 1873. október (7. évfolyam, 225-251. szám)1873-10-02 / 226. szám
  8. ↑ Népnevelők Lapja, 1879 (14. évfolyam, 1-52. szám) 1879-03-15 / 11. szám. 170.o.

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szabó_Ernő_(színművész)&oldid=27016841”