Svetinja (Jakšić)
| Svetinja | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Pozsega-Szlavónia |
| Község | Jakšić |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 34308 |
| Körzethívószám | ( 385) 33 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 43 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 155 m |
| Időzóna | CET, UTC 1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 21′ 18″, k. h. 17° 44′ 42″45.355000°N 17.745000°EKoordináták: é. sz. 45° 21′ 18″, k. h. 17° 44′ 42″45.355000°N 17.745000°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Svetinja falu Horvátországban, Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Jakšićhoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Pozsegától légvonalban 6, közúton 7 km-re északkeletre, községközpontjától 1 km-re nyugatra, Szlavónia középső részén, a Pozsegai-medencében, Emonovci és Jakšić között fekszik.
Története
[szerkesztés]A kis település nevéből arra lehet következtetni, hogy itt valamilyen megszentelt építmény volt egykor. [2] A török korból nincsen adat a létezésére. A török kiűzése után a blackoi uradalomhoz tartozott, melynek birtokosai sűrűn változtak. A 19. században a szerb származású Svetozar Kuševićnek Szerém vármegye főispánjának a tulajdona volt, aki 1882-ben Ferenc Józseftől kapott nemességet és címert. A század második felében a mezőgazdasági munkák végzésére magyar és német lakosságot telepítettek ide. A település lakosságát csak 1890-ben számlálták meg először. Önálló település csak az első világháborút követő agrárreform után lett, amikor leválasztották az egykori uradalomból.
1890-ben 38, 1910-ben 41 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 51%-a magyar, 24%-a horvát, 22%-a német anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A második világháború idején a német és magyar lakosságot a partizánok elüldözték. 1991-ben lakosságának 87%-a horvát nemzetiségű volt. A településnek 2011-ben 67 lakosa volt.
Lakossága
[szerkesztés]| Lakosság változása[3][4] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 0 | 0 | 0 | 38 | 38 | 41 | 37 | 42 | 91 | 31 | 48 | 58 | 58 | 62 | 68 | 67 |
Nevezetességei
[szerkesztés]Szent György tiszteletére szentelt római katolikus kápolnáját 1995-ben építették.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ A korabeli források alapján felmerül a falunak a középkori Sancto Marcoval való egyezése, melynek egyházát az 1334-es pápai tizedjegyzék is megemlíti. 1378-ban említik Predisinchi Miklóst Sancto Marco birtokába való bevezetése alkalmával. Engel Pál a predisinchi birtokot a mai Eminovci területére helyezi. Az 1378-as okiratból pedig az következik, hogy Predisinch és Sancto Marco egymás közelében feküdtek. A mai Eminovci és Svetinja ugyancsak szomszédos települések.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
[szerkesztés]- A község hivatalos honlapja (horvátul)
- A jakšići Szent Borbála plébánia honlapja Archiválva 2018. január 24-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Kristina Rupert: Topografija Požeške županije do 1526. godine - diplomamunka (horvátul)
További információk
[szerkesztés]- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2018. augusztus 26-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Pozsega turisztikai irodájának oldala (horvátul)
