Ugrás a tartalomhoz

Steinhardt Antal

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Steinhardt Antal
SzületettSteinhardt Antal Ignác
1856. június 1.[1][2][3][4]
Pest[5]
Elhunyt1928. július 27. (72 évesen)[1][5][6]
Budapest[7][5][6]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásaépítész
Halál okaöngyilkosság
SírhelyeFiumei Úti Sírkert
A Wikimédia Commons tartalmaz Steinhardt Antal témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Steinhardt Antal, teljes születési nevén Steinhardt Antal Ignác (Pest, 1856. június 1. – Budapest, 1928. július 27.) magyar építész.

Élete

[szerkesztés]
Steinhardt Antal sírja

Steinhardt Antal kereskedő és Anterl Franciska fiaként született. 1876-tól a Stuttgarti Egyetemen tanult, később német, olasz és francia területeken tett tanulmányutakat. Magyarországra való visszatérés után, 1887-ben honosíttatta építészi oklevelét. Valószínűleg ezt követően Kauser József mellett dolgozott, majd 1890 és 1895 között Láng Adolffal közösen tervezett épületeket. 1895 után egyedül dolgozott.[8]

Több középületet tervezett Lánggal és egyedül is. Emellett számos magánrendelést is kapott, de ezeknek ma már csak egy részéről van ismeret. Több terven építőmesterként szerepel, azaz valószínűleg ő látta el a kivitelezői feladatokat is.[9] Tagja volt a Fővárosi Kereskedelmi Hitelintézet igazgatói tanácsának, és a Főváros Középítészeti Tanácsának is. 1917 és 1925 között a Fővárosi Közmunkák Tanácsában műszaki tanácsosi feladatokat látott el. Részt vett szakértőként az Erzsébet-híd építése során megsérült Belvárosi plébániatemplom felmérési munkáiban.[10]

Az 1920-as évekre elszegényedett, és bár továbbra is kapott megbízásokat, 1928-ban önkezével (pisztolylövéssel) vetett véget életének.[10]

A Fiumei Úti Sírkertben helyezték nyugalomra (jobb oldali falsírboltok, 474. szám).[11]

Épületeit francia neoreneszánsz és neobarokk stílusban alkotta meg.[10]

Ismert épületei

[szerkesztés]

Láng Adolffal közös munkák

[szerkesztés]
Chmel-Deutsch ház
Móra Ferenc Múzeum
Nemzeti Szálló, Szolnok
Pécsi Nemzeti Színház
Kassai Nemzeti Színház

Önálló munkák

[szerkesztés]
  • 1896: Sas és Körtai Rt. bérháza, Budapest, Kalap u. 156. (hrsz.)[9]
  • 1896: Kramer Miksa és Kiss Ferenc bérháza, Budapest, Magyar u. 315. (hrsz.)[9]
  • 1896–1897: Budapesti Katolikus Kör palotája (ma: Országos Idegennyelvű Könyvtár), Budapest, Molnár utca 11.[8][19]
  • 1897: Molnár Albert bérháza, Budapest, Borz u. 163. (hrsz.)[9]
  • 1897: Kass János Vigadója, Szeged (1916-ban Baumhorn Lipót tervei alapján szállodává építették át)[9]
  • 1899: Országos Tisztviselők Egyesületének palotája, Budapest, Eszterházy utca 4.[9][20]
  • 1899: Kőbányai Társaskör kaszinója, Budapest, Jászberényi út 7.[9][21] – az épületet 1976-ban lakossági tiltakozás ellenére lebontották[22]
  • 1901: Mutschenbacher Béla bérháza, Budapest, Váci u. 41/b.[9][23]
  • 1904: kastény, Mernye[9]
  • 1905: polgári iskola (ma: Soproni Petőfi Sándor Általános Iskola), Sopron, Halász u. 25.[9][24]
  • 1911: bérház, Budapest, Ráday u. 63.[25]
  • 1928: Budapesti Sertésközvágóhíd kibővítése, Budapest, Gubacsi út 6/a-b. (csak tervezet?)[10]

Tervben maradt épületek

[szerkesztés]
  • 1891: Iparművészeti Múzeum, Budapest[26]
  • 1904: főgimnázium és társház, Nagykanizsa[10]
  • 1908: Pesti Hazai Első Takarékpénztár[10]

Átalakítások

[szerkesztés]
  • 1904: Népszínház, Budapest[9]
  • 1905: Vigadó, Budapest[9]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b https://www.biographien.ac.at/oebl/oebl_S/Steinhardt_Antal_1856_1928.xml, 2019. január 30.
  2. ↑ PIM-névtér-azonosító. (Hozzáférés: 2021. július 25.)
  3. ↑ https://www.terc.hu/konyv/lang-adolf-epiteszete
  4. ↑ FamilySearch Historical Records. (Hozzáférés: 2023. április 26.)
  5. ↑ a b c https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/s-778D5/steinhardt-antal-77C25/
  6. ↑ a b FamilySearch Historical Records. (Hozzáférés: 2023. április 26.)
  7. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2020. október 25.)
  8. ↑ a b Pilkhoffer, i. m., 187. o.
  9. ↑ a b c d e f g h i j k l Pilkhoffer, i. m., 188. o.
  10. ↑ a b c d e f Pilkhoffer, i. m., 189. o.
  11. ↑ Tóth Vilmos: „Nemzeti nagylétünk nagy temetője”. A Fiumei úti sírkert és a Salgótarjáni utcai zsidó temető adattára, Nemzeti Örökség Intézete, Budapest, 2018, ISBN 978-615-80441-6-5, 58. o.
  12. ↑ Pilkhoffer, i. m., 60. o.
  13. ↑ https://budapest100.hu/house/erzsebet-korut-15/
  14. ↑ Pilkhoffer, i. m., 71. o.
  15. ↑ Pilkhoffer, i. m., 77. o.
  16. ↑ Pilkhoffer, i. m., 83. o.
  17. ↑ Pilkhoffer, i. m., 93. o.
  18. ↑ Pilkhoffer, i. m., 96. o.
  19. ↑ Archivált másolat. [2023. április 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. április 26.)
  20. ↑ https://mandadb.hu/tetel/640933/Tisztviselo_Kaszino_tarsalgoja_Budapest_1920as_evek
  21. ↑ http://www.bmknet.hu/kozmuv-cdk/4/html/tartalom/t3.html
  22. ↑ https://10.kerulet.ittlakunk.hu/civil/130111/ostorfa-orzi-kaszino-emleket
  23. ↑ http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=05&cim=vaci-u-41a&cimtxt= CIM &scrwidth=1920
  24. ↑ https://petofisopron.hu/az-iskola-tortenete/
  25. ↑ http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=09&cim=raday-u-63&cimtxt= CIM &scrwidth=1920
  26. ↑ Ács, i. m., 19. o.

Források

[szerkesztés]
  • Az építésztárs, Steinhardt Antal In: Pilkhoffer Mónika: Lang Adolf építész munkássága; Terc Kft., Budapest, 2017, ISBN 9786155445453
  • Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai.   1967–1994. [1]
  • Ács Piroska: Az Iparművészeti Múzeum palotájának építéstörténete. „Keletre magyar” – Az Iparművészeti Múzeum palotájának építéstörténete a kordokumentumok tükrében, Iparművészeti Múzeum, Budapest, 1996
  • http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkep.php
  • ARCKÉPE

Egyéb hivatkozások

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Steinhardt_Antal&oldid=26879179”