Steam tank

US Army Corps Of Engineers Steam Tank (Gőzüzemű tank)
Fejlesztő ország	Amerikai Egyesült Államok
Gyártási darabszám	1
Általános tulajdonságok
Személyzet	8 fő
Hosszúság	10,6 m
Szélesség	3,8 m
Magasság	3,2 m
Tömeg	50,8 tonna
Páncélzat és fegyverzet
Páncélzat	13 mm
Elsődleges fegyverzet	lángszóró
Másodlagos fegyverzet	4 x 7,62 mm-es géppuska
Műszaki adatok
Motor	2 gőzgép
Teljesítmény	373 kW (500 LE)
Felfüggesztés	rugózatlan
Sebesség	6 km/h
Fajlagos teljesítmény	9.8 kW/t
Hatótávolság	80 km
A Wikimédia Commons tartalmaz US Army Corps Of Engineers Steam Tank (Gőzüzemű tank) témájú médiaállományokat.

A Steam Tank lánctalpas gőzüzemű amerikai harckocsi, amelyet az első világháború végén fejlesztettek ki.

Története

A projekt John A. Johnson tábornok segítségével indult a Stanley Motor Company, a Watertown és a Massachusetts szakértelmével. Gőzerő alkalmazásának első oka az volt, hogy a kísérletek során kipróbált benzinmotorok még nem voltak elég erősek. A másik ok pedig az, hogy egy beépített lángszóró szerepelt az eredeti tervben, és ezt a fegyvert is gőzzel működtették volna. "Faltörő kosként" kívánták bevetni az ellenség megerősített állásai ellen.

A beépített két gőzgép együttes teljesítménye 500 LE (373 kW), a jármű maximális sebessége óránként 4 mérföld (6 km/h) volt. A gőzgépek üzemanyagaként kerozint használtak.

A lángszóró az utastérben elöl volt, ezenkívül a mozgó erődöt felszerelték négy 7,62 mm-es géppuskával. A jármű hossza 10,6 méter volt, a szélessége 3,8 m és a magassága 3,2 m. A tank súlya mintegy 50,8 tonna. A legénység feltételezett létszáma nyolc fő: a parancsnokon kívül egy gépjárművezető, egy katona, aki a lángszórót működtette, egy szerelő és négy tüzér tartózkodott egyszerre a járműben. A lángszórót később áthelyezték egy tetőkabinba egy forgó toronyba.

A Steam Tankot Bostonban 1918 áprilisában mutatták be a nyilvánosság számára. A prototípust júniusban szállították át Franciaországba, azonban a háború véget ért, mielőtt a nyugati fronton bevetették volna.

A harci jármű hibái közé tartozott, hogy a használat közben komoly hűtési problémák léptek fel, sebezhető volt a két gőzkazán és a nagy üzemanyag-tartályok miatt.

Források

• Bombay László, Gyarmati József és Turcsányi Károly. Harckocsik – 1916-tól napjainkig. Budapest: Zrínyi Katonai Kiadó (1999). ISBN 963-327-332-3 
• Nehéz harckocsik Archiválva 2014. augusztus 16-i dátummal a Wayback Machine-ben

Képgaléria

• 
  Steam Tank, Tracklaying - öklelő tüskék a lánctalpakon (1918)
• 
  A Steam Tank oldalnézete (1918)