Srednje Selo (Pleterniceszentmiklós)
| Srednje Selo | |
.jpg) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Pozsega-Szlavónia |
| Község | Pleterniceszentmiklós |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 34310 |
| Körzethívószám | ( 385) 33 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 253 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 133 m |
| Időzóna | CET, UTC 1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 19′ 30″, k. h. 17° 45′ 29″45.325000°N 17.758000°EKoordináták: é. sz. 45° 19′ 30″, k. h. 17° 45′ 29″45.325000°N 17.758000°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Srednje Selo témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Srednje Selo falu Horvátországban, Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Pleterniceszentmiklóshoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Pozsegától 6 km-re keletre, községközpontjától 5 km-re északnyugatra, a Pozsegai-medencében, a Pozsegáról Pleterniceszentmiklósra vezető út mentén, Kuzmica és Viškovci között, az Orljava jobb partján fekszik.
Története
[szerkesztés]A középfalu névvel fordítható település onnan kapta a nevét, hogy a régi Orljavac és Viškovci között feküdt. A török uralom idején katolikus és muzulmán hitre tért horvátok lakták. A török kiűzése során a muzulmán lakosság Boszniába távozott. Helyükre Boszniából érkezett katolikus horvátok települtek. 1698-ban „Szrednye Szelo” néven 6 portával szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában.[2] Ez egyben első írásos említése is. 1730-ban 10, 1758-ban 16 ház állt a településen.[3]
Az első katonai felmérés térképén „Dorf Szrednie Szello” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Szrednyiszello” néven szerepel.[4] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Szrednyiszello” néven 14 házzal, 112 katolikus vallású lakossal találjuk.[5]
A településnek 1857-ben 69, 1910-ben 118 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 99%-a horvát anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 93%-a horvát nemzetiségű volt. A településnek 2011-ben 285 lakosa volt.
Lakossága
[szerkesztés]| Lakosság változása[6][7] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 69 | 62 | 75 | 99 | 137 | 118 | 114 | 120 | 112 | 118 | 171 | 169 | 200 | 261 | 312 | 285 |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása
- ↑ Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 658. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 29. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
[szerkesztés]- Kuzmica település honlapja (horvátul)
- Pleternica város hivatalos oldala (horvátul)
- Pleternica turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
- Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950. (horvátul)
További információk
[szerkesztés]- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- Pleternica kulturális emlékei (horvátul)
