Ugrás a tartalomhoz

Spriggina

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Spriggina
Evolúciós időszak: 550
A Spriggina floundersi lenyomata. A lépték milliméteres.
A Spriggina floundersi lenyomata. A lépték milliméteres.
Természetvédelmi státusz
Fosszilis
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Alország: Valódi szövetes állatok Eumetazoa
Törzs: Gyűrűsférgek, Annelida?
Osztály: Soksertéjűek, Polychaeta?
Nem: Spriggina
Martin Glaessner, 1958[1]
Faj: Spriggina floundensi
Glaessner, 1958
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Spriggina témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Spriggina témájú kategóriát.

A Spriggina egy nagyon korai kétoldali szimmetriájú állat, bizonytalan rokonsági kapcsolatokkal. A fosszíliái az ediakara időszakból, mintegy 550 millió évvel ezelőttről ismertek. Ez az állatka nagyjából 3-5 centiméter hosszúságú ragadozó lehetett, a hasi oldalon két, a háti oldalán egy sor, egymásba illeszkedő lemezzel. Az első lemezek összeolvadása alkotta a "fejrészt".

A pontos rokonsági kapcsolatai ismeretlenek, a besorolása is ezt tükrözi. Megpróbálták elhelyezni a gyűrűsférgek között, a páfránylevélre emlékeztető rangeomorpha-szerűek csoportjában, gondolták a Charniodiscus egy változatának, a trilobita ízeltlábúak rokonságába tartozónak, vagy a Proarticulaták közé, esetleg egy másik kihalt törzsbe tartozónak. Mivel nincsenek nyomai ízelt lábnak vagy tagolt végtagoknak, valamint a testét a csúsztatva tükrözés jellemzi szimmetria helyett, az ízeltlábúak közé helyezést jelenleg elsietettnek tartják.

A Spriggina floundersi Ausztrália fosszília-jelképe,[2] mivel ezt a kis teremtményt sehol máshol nem találták eddig meg.

Megjelenése

[szerkesztés]
Spriggina floundersi, életkép a trentói tudományos múzeumban.

A Spriggina nagyjából 3 centiméteres hosszúságot elérő, elnyújtott testű állatka volt. A teste szelvényezett volt, melyek egymással össze nem olvadtak, és egyes esetekben íves alakot öltöttek.[3] Az állatka felső részét egy sor egymást átlapoló lemez fedte, az alsó felén ezek párosával jelentek meg.[3]

Az első két szegmens alkotta a lópatkóra emlékeztető fejet. Ezen két benyomódás található, amik elképzelhető, hogy a szemek helyét jelölték ki.[3] A következő kettőn egyfajta csáp volt található. A további egységek már egymástól nem különböznek jelentősen.[3]

Némelyik fosszília félköríves fejrészén egy körkörös nyom látható, amit egyes kutatók szájnak vélnek. Sajnos a teremtmény kis mérete és a homokkő nagy szemcsemérete miatt ez nem támasztható alá teljes bizonyossággal.[3] Lábak nyomát nem találni.

A test szimmetriája nem egészen kétoldali,[3] inkább tűnik egyfajta csúsztatva tükrözésnek, eszerint az egymással szembeni lemezek egy-egy fél lépésközzel vannak eltolva egymáshoz képest.[4] Egyes lenyomatokon a lemezek visszafelé fordulva állnak, durván cikcakkos mintát alkotva, másokon pedig többé-kevésbé egyenesek. A legtöbb fosszília azonban ezek között helyezkedik el.

Fellelhetősége

[szerkesztés]

A Spriggina kizárólag ediakara korú üledékekből ismert. Ugyan a Vindhya-hegységben talált, 1,2 milliárd évesnek mért[5] fosszíliákat is a Sprigginához sorolták,[6] de ezek inkább a mikrobaszőnyeg nyomai lehetnek.[5] A Spriggina teste szívós, de nem mészkövesedett lehetett, erre bizonyíték, hogy a lenyomatai mindig az alsó, homokköves rétegben jelennek meg benyomódásként.

Kapcsolódási pontok

[szerkesztés]
A Spriggina egyik lenyomatának számítógéppel feldolgozott képe

Mint az Ediakara-fauna legtöbb példányánál jellemző, a Spriggina rokonsága is csak halványan látható a múlt ködén át. Nagy vonalakban a soksertéjű gyűrűsférgek közül a Tomopteris egyedeire, illetve a tűzférgek csoportjára hasonlít.[7] Sajnos nincsen nyoma a sertéknek, illetve egyéb hiányosságok arra utalnak, hogy feltehetően mégsem ebbe a törzsbe tartozó állatkáról van szó.[8] A hasonlóság alapján a Rangeomorpha csoportba is besorolható,[9] a páfrányszerű alakja miatt, ámbátor az Ediakara-fauna ezen csoportja feltehetően egy külön birodalmat alkotott.[10]

Habár az eltolásos szimmetria alapján ez kétséges, egyes kutatók szerint az ízeltlábúak közé tartozó lény lehetett. Ezt főleg a trilobitákkal való hasonlóságra alapozzák.[9] Ez a tulajdonság kétségtelen, azonban nem zárhatjuk ki a konvergens evolúció eshetőségét sem.[11]

Feltehetőleg ragadozó volt, és, mint ilyen, fontos szerepe lehetett a kambriumi robbanás létrejöttében.[12]

Megismerése

[szerkesztés]

A nem a nevét Reg Sprigg után kapta. Ő fedezte fel az első fosszíliákat az Ediacara-dombságban – a dél-ausztráliai Flinders-hegységben található -, amik többsejtűek közé besorolásának szószólója is volt egyben.[1] A nem egyetlen faja a Spriggina floundersi, amit az ausztrál fosszíliavadászról, Ben Floundersről neveztek el.[13] A korábban Spriggina ovata néven ismert fajt egy saját nemet kapott Marywadea néven.[14]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Glaessner, Martin F. (1958). „New Fossils from the Base of the Cambrian in South Australia”. Transactions of the Royal Society of South Australia 81, 185–188. o. [2007. szeptember 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. február 19.) 
  2. (2017. február 16.) „FOSSIL EMBLEM OF THE STATE OF SOUTH AUSTRALIA”. The South Australian Government Gazette, Adelaide 2017 (8), 509. o, Kiadó: Department of the Premier and Cabinet. (Hozzáférés: 2017. július 6.) 
  3. a b c d e f McCall (2006). „The Vendian (Ediacaran) in the geological record: Enigmas in geology's prelude to the Cambrian explosion”. Earth-Science Reviews 77 (1–3), 1–229. o. DOI:10.1016/j.earscirev.2005.08.004. 
  4. Ivantsov, A.Y. (2001). „Vendia and other Precambrian "arthropods"”. Paleontological Journal 35, 335–343. o. 
  5. a b (2007) „Resolving the great Vindhyan controversy”. Palaeontological Association Annual Meeting Budd, G.E. Programme with Abstracts 51. 
  6. De, C (2005). „Ediacara fossil assemblage in the upper Vindhyans of Central India and its significance”. Journal of Asian Earth Sciences 27 (5), 660–683. o. DOI:10.1016/j.jseaes.2005.06.006. 
  7. Donovan, S. K. (2001). „Fossils explained 35: The Ediacaran biota”. Geology Today 17 (3), 115–120. o. DOI:10.1046/j.0266-6979.2001.00285.x. 
  8. Merz (2006). „Polychaete chaetae: Function, fossils, and phylogeny”. Integrative and Comparative Biology 46 (4), 481–96. o. DOI:10.1093/icb/icj057. PMID 21672760. 
  9. a b Spriggina is a Trilobitoid Ecdysozoan”. [2008. augusztus 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. február 20.) 
  10. Seilacher, A. (1992). „Vendobionta and Psammocorallia: lost constructions of Precambrian evolution”. Journal of the Geological Society 149 (4), 607–613. o. DOI:10.1144/gsjgs.149.4.0607. (Hozzáférés: 2007. június 21.) 
  11. The fossil record and the early evolution of the Metazoa”. [2016. augusztus 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. február 20.) 
  12. McMenamin, M. A. S.. Origin and early evolution of predators: The ecotone model and early evidence for macropredation, Predator-Prey Interactions in the Fossil Record (2003) 
  13. Vickers-Rich, P. Komarower, P. The Rise and Fall of the Ediacaran Biota. The Geological Society, 2007, p. 444.
  14. Glaessner, Martin F. (1976). „A new genus of late Precambrian polychaete worms from South Australia.” (Free full text). Transactions of the Royal Society of South Australia 100 (3), 169–170. o. [2007. szeptember 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. február 20.) 

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Spriggina című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.