Ugrás a tartalomhoz

Sošice

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sošice
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeZágráb
KözségŽumberak
Jogállásfalu
PolgármesterZdenko Šiljak
Irányítószám10457
Körzethívószám( 385) 01
Népesség
Teljes népesség54 fő (2021. aug. 31.)[1]
Népsűrűség5,20 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság559 m
Terület14,60 km²
IdőzónaCET, UTC 1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 45′, k. h. 15° 23′45.750000°N 15.383333°EKoordináták: é. sz. 45° 45′, k. h. 15° 23′45.750000°N 15.383333°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Sošice témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Sošice falu Horvátországban Zágráb megyében. Közigazgatásilag Zsumberk községhez tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Zágrábtól 48 km-re délnyugatra, községközpontjától Kostanjevactól 10 km-re északnyugatra a Zsumberki-hegység déli lejtőin fekszik. Településrészei: Boići, Garapići, Gornje Selo, Kovači, Maršići és Tarači.

Története

[szerkesztés]

Sošice a Zsumberki régió egyik legősibb települése. 1249-ben "Sussiz" néven említik először a közeli Zsumberk vára urának egyik oklevelében, azon birtokok egyikeként, melyet az újonnan alapított kostanjevici cisztercita kolostornak adományozott. Következő említése a 16. században történik amikor a török elpusztította, majd a katonai határőrvidék része lett. Ezután központi fekvésének köszönhetően a régió legnagyobb falujává, tényleges központjává fejlődött. 1750 és 1755 között felépült Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt görögkatolikus plébániatemploma, plébániáját 1775-ben alapították. Iskolája már 1769-ben működött és itt állt a községi gabonaraktár is. 1830-ban 35 házában 361 lakos élt, közülük 145 római katolikus és 216 görögkatolikus. 1857-ben 259-en lakták. A 19. század elején a görögkatolikus plébániatemplom mellé felépült a Nagyboldogasszonynak szentelt római katolikus kápolna is. A római katolikusok az oštrci plébániához tartoznak. 1910-ben 459 lakosa volt. A leggyakoribb családnevek a Radić és Hranilović voltak. Trianon előtt Zágráb vármegye Jaskai járásához tartozott. A vízvezetéket 1913-ban építették ki. 1941-ig itt tartották Északnyugat-Horvátország egyik legnagyobb vásárát, a településen hét vendéglő, négy üzlet, pékség, posta és tekepálya működött. 1939-ben zárda épült itt bazilita szerzetesnővérek részére. 1942-től 1944 áprilisáig község és járásközpont, itt működött a zsumberki katonai körzet parancsnoksága is. A temető hátsó részén 1959-ben emlékművet emeltek a zsumberki, dolenjskai és belai körzetek elesett 380 katonájának. A falunak 2011-ben már csak 76 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, állattenyésztéssel, szőlőtermesztéssel foglalkoznak.

Lakosság

[szerkesztés]
Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
259 410 450 484 515 459 424 466 347 391 357 294 205 122 99 76

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt görögkatolikus plébániatemploma[4] déli Kovači nevű településrészén áll. A településen belüli dombon, ugyanazon a telken, egymás mellett található a Szent Péter és Pál-templom, valamint a sosicei Nagyboldogasszony katolikus kápolna. A két épület közül a régebbi és a nagyobbik a görögkatolikus templom a telek déli részén található. 1750-1775 között épült egyhajós, elnyújtott téglalap alaprajzú épületként, a hajónál szűkebb, sokszög záródású szentéllyel és a főhomlokzat előtti harangtoronnyal.
  • A görögkatolikus plébániatemplom mellett áll a római katolikusok Nagyboldogasszony kápolnája.[4] Az 1821-1828 között épült (Szűz Mária mennybemenetele tiszteletére szentelt) kápolna északon a telek északi részén áll, az építője pedig Vincent Muelbauer volt. Kisebb méretű, de az alapvető külső építészeti elemekkel a régebbi templomhoz igazodik. Szintén hosszirányú, téglalap alaprajzú, keskenyebb, kívül sokszögűen záródó szentéllyel rendelkező épület. A nyugati főhomlokzat előtt áll a zömök harangtorony.
  • A falu északi részére vezető út mellett a mező szélén áll a 19. század végén épített kis Páduai Szent Antal kápolna.
  • A település értékes néprajzi gyűjteményét bemutató kiállítást 1976-ban létesítették.
  • A Sopote felé vezető út közelében két barlang is található, melyek egyike meredek mélységéről nevezetes.
  • Sošice település közelében, a Zsumberk-Szamobori-hegység Natúrpark területén belül az erdőben található a Jazovka tömegsír.[5] A természetes földalatti üreg a Horvátország Független Állam (NDH) katonái és horvát nemzetiségű civilek tömeges kivégzésének helyszíne, amelyet a Jugoszláv Népi Felszabadító Hadsereg (NOVJ) tagjai követtek el a második világháború alatt és közvetlenül azt követően. 1943-ban a krašići csatában fogságba esett katonákat, 1945-ben pedig a környező falvakból származó lakosokat, a legyőzött horvát hadsereg betegeit és sebesültjeit, valamint a zágrábi kórházakból idehozott kórházi személyzetet ölték itt meg és dobták gödörbe. A Stratište Jazovka egyike a Zágráb megyében nyilvántartott több száz, a második világháború és a háború utáni időszak rejtett temetőinek. Egyben az első háborús tömegsír, amelyet a független Horvátországban találtak, dokumentáltak és részben kutattak. Ezért is van történelmi jelentősége.

Híres emberek

[szerkesztés]
  • Itt született Ilija Hranilović, aki 1883 és 1889 között Kőrös görögkatolikus püspöke volt.
  • Innen származik Jovan Hranilović költő aki zsumberki elégiáiban megénekelte e táj szépségét.

Források

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]