Shafrir
Shafrir | |
Az előtérben egy Python 5 rakéta, a háttérben egy Shafrir | |
Funkció | Kis hatótávolságú légiharc-rakéta |
Gyártó | RAFAEL Advanced Defense Systems |
Rendszeresítők | Izrael |
Szolgálatba állítás | 1964 |
Hordozó repülőgépek | Mirage III |
Irányítás | Infravörös önirányítás |
Robbanótöltet | 11 kg repesz-romboló |
Kormányzás | Aerodinamikai |
Aerodinamikai elrendezés | Kacsa elrendezés |
Gyújtó | Csapódógyújtó, elektrooptikai közelségi gyújtó |
Méret- és tömegadatok | |
Hossz | 2,5 m |
Szárnyfesztáv | 0,55 m |
Törzsátmérő | 0,15 m |
Indulótömeg | 93 kg |
Repülési jellemzők | |
Hatótávolság | 5 km |
Háromnézeti rajz | |
A két Shafrir és a három Python rakéta összehasonlító ábrája | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Shafrir témájú médiaállományokat. |
A Shafrir 1 és Shafrir 2 kis hatótávolságú, infravörös önirányítású légiharc-rakéták, melyeket Izraelben fejlesztettek ki az 1960-as években. A Shafrir 1 rakéta tervezését 1959-ben kezdték, és kis számban állították rendszerbe az Izraeli Légierő Mirage III-as vadászbombázó repülőgépein. A rakéta nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, ezért továbbfejlesztésével létrehozták a Shafrir 2 rakétát. Ez már megfelelt a légierő elvárásainak, ezért nagy mennyiségben rendszeresítették, és a jom kippuri háborúban tömegesen vetették be, 176 rakétaindításból 89 ellenséges repülőgép lelövését elérve (ez jobb, 50,7%-os találati arányt jelentett, mint a szintén bevetett amerikai AIM–9D és G rakétákkal elért arány). A rakéta továbbfejlesztésével hozták létre a Python 3 légiharc-rakétát.