Ugrás a tartalomhoz

Sentinel–2

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Sentinel-2 szócikkből átirányítva)
Sentinel–2
ŰrügynökségEurópai Űrügynökség
GyártóAirbus Defence and Space GmbH
TípusFöldmegfigyelő műhold
Küldetés
Indítás dátumaSentinel–2A:
2015. június 23.
Sentinel–2B:
2017. március 7.
Indítás helyeGuyana Űrközpont
HordozórakétaVega
Élettartam7 év
Tömeg1140 kg
Pályaelemek
Pályanapszinkron
Pályamagasság786 km
Inklináció98,5°
SablonWikidataSegítség

A Sentinel–2 az európai Kopernikusz program nagy felbontású, multispektrális szenzorokkal felszerelt földmegfigyelő műholdjai. A két egymással 180°-os szöget bezáró napszinkron pályán keringő műholdpár tagjai a 2015. június 23-án és a 2017. március 7-én felbocsátott Sentinel–2A és Sentinel–2B.

Küldetés

[szerkesztés]

A misszió célja, hogy információt nyújtson a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás és az élelmezésbiztonság számára. Emellett a műholdak a felszínborítás változását, a Föld erdőinek monitorozását végzik, valamint a tavak és tengerparti vizek szennyeződését, árvizek elöntéseit, vulkáni tevékenységek és földmozgások okozta károkat képesek térképezni.[1] Ezáltal jelentősen hozzájárulnak a Kopernikusz program klímaváltozás, szárazföld monitoring, veszélyhelyzet-kezelés valamint a biztonsági alkalmazások tematikus területei által biztosított adatok és információk előállításához.[2]

Története

[szerkesztés]

A Sentinel–2 az Európai Űrügynökség (ESA), az Európai Bizottság, az ipar, a szolgáltatók és a felhasználók közötti szoros együttműködés eredménye. Az Airbus Defence and Space vezette közel 60 tagból álló konzorcium tervezte és építette, a francia űrügynökség a CNES biztosította az űrfelvételek minőségét és a DLR German Aerospace Centre fejlesztette az optikai kommunikációt az adatok Földre történő visszaküldéséhez.[3] A Sentinel–2A és Sentinel–2B műholdat is a Francia Guyanaban található Kourunál fekvő Guyana Űrközpontból bocsátották fel az űrbe Vega hordozórakéta segítségével, az előbbit 2015. június 23-án, míg az utóbbit 2017. március 7-én.

Jellemzői

[szerkesztés]

A műholdakat 7 éves életciklusra tervezték, de az energiaellátás és a hajtóanyagok lehetővé teszik a 12 éves élettartamot is. A déli szélesség 56° és északi szélesség 84° közötti területet képesek felvételezni. A felvételeket 290 km szélességű sávban készítik, és egy eszköz 10 naponta biztosít ismételt fedést ugyanarról a területről, ami két műhold estén már 5 napos időbeli felbontást jelent. A MultiSpectral Instrument (MSI) szenzor 13 spektrális sávban 10–60 m közötti térbeli felbontásban felvételez.[4]

Szenzorok

[szerkesztés]

A push–broom technológiára alapuló MultiSpectral Instrument (MSI) szenzort a francia Airbus Defence and Space építette. A push-broom szenzorok a képi információt a haladási pályájuk sávjában soronként gyűjtik, és a műhold előrehaladásával újabb sorok kerülnek felvételezésre.[5] A tervezésekor a széles sávban, nagy térbeli és spektrális felbontással végzett képkészítést tartották szem előtt. A műholdon elhelyezett szenzor a látható fény, a közeli infravörös és a közepes infravörös tartományokban készít képeket.[6] A felvételek radiometrikus felbontása 12-bit, azaz 4096 szürkeségi érték tárolására képes.

Sentinel–2 MSI szenzorának spektrális sávjai[6]
Sentinel sávok Sentinel–2A Sentinel–2B
Hullámhossz közepe (nm) Sávszélesség (nm) Hullámhossz közepe (nm) Sávszélesség (nm) Térbeli felbontás (m)
Sáv 1 (Tengerparti aeroszol) 442,7 21 442,3 21 60
Sáv 2 (Kék) 492,4 66 492,1 66 10
Sáv 3 (Zöld) 559,8 36 559,0 36 10
Sáv 4 (Vörös) 664,6 31 665,0 31 10
Sáv 5 (Vörös él) 704,1 15 703,8 16 20
Sáv 6 (Vörös él) 740,5 15 739,1 15 20
Sáv 7 (Vörös él) 782,8 20 779,7 20 20
Sáv 8 (Közeli infravörös) 832,8 106 833,0 106 10
Sáv 8a (Keskeny közeli infravörös) 864,7 21 864,0 22 20
Sáv 9 (Vízpára) 945,1 20 943,2 21 60
Sáv 10 (Közepes infravörös) 1373,5 31 1376,9 30 60
Sáv 11 (Közepes infravörös) 1613,7 91 1610,4 94 20
Sáv 12 (Közepes infravörös) 2202,4 175 2185,7 185 20

Az űrfelvételek letöltése

[szerkesztés]

A műholdképek bárki számára hozzáférhetők és ingyenesen letölthetők a Copernicus Open Access Hub[7]-ról. A felvételek 100 km × 100 km-es csempékben (granules), UTM WGS84 vetületi rendszerben érhetők el. Ezek az adatok a felhasználók számára kétféle feldolgozottsági szinten állnak rendelkezésre:

  • Level–1C (MSIL1C) termék geometriai korrekciójához 2021. márciusától a Copernicus DEM GLO–90m digitális felszínmodellt használják.[8] A pixelértékeket a légkör tetején mért reflektanciába (Top-Of-Athmosphere reflectances) számítják át. A spektrális sávok felhőmaszkkal és ECMWF (Középtávú Időjárás-előrejelzések Európai Központja) adatokkal együtt tölthetők le.[9]
  • Level–2A (MSIL2A) termék esetében a Level–1C pixelértékeit felszíni reflektanciába (Bottom Of Athmosphere) számítják át. A feldolgozás két lépésből áll, az elsőben egy osztályozás segítségével felhő, felhőárnyék, növényzet, talaj/sivatag, víz, hó, stb, kategóriákba sorolják a képelemeket. A másodikban pedig a légkör tetején mért reflektanciát felszíni reflektanciává konvertálják a LIBRADTRAN modell segítségével. Állandó termékként 2018. márciusától érhető el.[10]

A további Level–0, Level–1A, Level–1B termékek nem hozzáférhetők a felhasználók számára.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Introducing Sentinel-2 (ESA). (Hozzáférés: 2021. április 13.)
  2. A Kopernikusz rövid ismertetése. (Hozzáférés: 2021. április 14.)
  3. eoPortal Directory. (Hozzáférés: 2021. április 20.)
  4. Sentinel–2 (Earth Observing System). (Hozzáférés: 2021. április 24.)
  5. MultiSpectral Instrument leírása. (Hozzáférés: 2021. április 24.)
  6. a b MultiSpectral Instrument szenzor. (Hozzáférés: 2021. április 15.)
  7. Copernicus Open Access Hub. (Hozzáférés: 2021. április 21.)
  8. Sentinel definíciók. (Hozzáférés: 2021. április 22.)
  9. Sentinel–2 Level–1C termék. (Hozzáférés: 2020. április 23.)
  10. Sentinel–2 Level–2A termék. [2021. április 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. április 23.)

  • USA USA-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap