Scopariinae

Scopariinae
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Ízeltlábúak (Arthropoda);
Altörzs:	Hatlábúak (Hexapoda);
Osztály:	Rovarok (Insecta);
Alosztály:	Szárnyas rovarok (Pterygota);
Alosztályág:	Újszárnyúak (Neoptera);
Öregrend:	Lepkealakúak ; (Lepidopteroidea);
Rend:	Lepkék (Lepidoptera);
Alrend:	Valódi lepkék (Glossata);
Alrendág:	Heteroneura;
Osztag:	Kettős ivarnyílásúak (Ditrysia);
Tagozat:	Tineina;
Altagozat:	Tineina;
Öregcsalád:	Pyraloidea;
Család:	Fényiloncafélék (Pyralidae);
Alcsalád:	Scopariinae; Guénée, 1854
Nemek
	Anarpia; Antiscopa; Caradjaina; Cholius; Cosipara; Dasyscopa; Davana; Dipleurinodes; Eclipsiodes; Elusia; Eudipleurina; Eudonia; Gesneria; Hoenia; Hoploscopa; Iranarpia; Ischnoscopa; Micraglossa; Notocrambus; Pagmanella; Phanomorpha; Phenacodes; Scoparia; Sineudonia; Syrianarpia;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Scopariinae témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Scopariinae témájú kategóriát.

A Scopariinae a valódi lepkék közül a fényiloncafélék (Pyralidae) családjának egyik alcsaládja több mint két tucat nemmel. Korábban a fűgyökérrágó lepkék (Crambidae) családjába sorolták^[1]^[2]^[3] őket, amíg az egész taxont be nem olvasztották a fényiloncafélék^[4] közé.

Magyarul a fajok többségét valamilyen mohailoncának, néhányukat zuzmóiloncának nevezik.

Származásuk, elterjedésük

A fajok többsége trópusi, illetve szubtrópusi. Európában 7 nemük fajai élnek.^[5]

sárga mohailonca (Cholius luteolaris, Ch. ochrealis, Scoparia luteolaris^[6] Scopoli, 1772) — Magyarországon közönséges (Buschmann, 2004; Pastorális, 2011; Pastorális & Szeőke, 2011);

hamvas mohailonca (Scoparia pyralella S. arundinata, S. dubitalis Denis & Schiffermüller, 1775) — Magyarországon közönséges (Fazekas, 2001; Buschmann, 2004; Pastorális, 2011; Pastorális & Szeőke, 2011);
szürkés mohailonca (Scoparia conicella La Harpe, 1863) — Magyarországon szórványos (Pastorális, 2011);
keleti mohailonca (Scoparia ingratella Zeller, 1846) — Magyarországon sokfelé előfordul (Buschmann, 2004; Pastorális, 2011);
apró mohailonca (Scoparia ancipitella, S. ulmella La Harpe, 1855) — Magyarországon közönséges (Pastorális, 2011);
barnás mohailonca (Scoparia ambigualis Treitschke, 1829) — Magyarországon sokfelé előfordul (Pastorális, 2011; Pastorális & Szeőke, 2011);
nagy mohailonca (Scoparia subfusca, S. cembrae Haworth, 1811) — Magyarországon közönséges (Fazekas, 2001; Buschmann, 2004; Pastorális, 2011; Pastorális & Szeőke, 2011);
tarka mohailonca (Scoparia basistrigalis Knaggs, 1866) — Magyarországon közönséges (Fazekas, 2001; Buschmann, 2004; Pastorális, 2011; Pastorális & Szeőke, 2011);

nagy zuzmóilonca (Gesneria centuriella Denis & Schiffermüller, 1775) — Magyarországon sokfelé előfordul (Fazekas, 2001; Pastorális, 2011; Pastorális & Szeőke, 2011);

törpe zuzmóilonca (Eudonia mercurella, E. mercurea L., 1758) — Magyarországon közönséges (Fazekas, 2001; Buschmann, 2004; Pastorális, 2011; Pastorális & Szeőke, 2011);
fehér mohailonca (Eudonia lacustrata, E. crataegella, E. centurionalis, Dipleurina lacustrata,^[6]^[7] Panzer, 1804) — Magyarországon közönséges (Fazekas, 2001; Buschmann, 2004; Pastorális, 2011; Pastorális & Szeőke, 2011);
cifra mohailonca (Eudonia laetella Zeller, 1846) — Magyarországon szórványos (Pastorális, 2011);
karcsú mohailonca (Eudonia sudetica Zeller, 1839) — Magyarországon többfelé előfordul (Pastorális, 2011);
fali zuzmóilonca (Eudonia murana Curtis, 1827) — Magyarországon többfelé előfordul (Pastorális, 2011);
szürke mohailonca (Eudonia truncicolella Stainton, 1849) — Magyarországon közönséges (Buschmann, 2004; Pastorális, 2011; Pastorális & Szeőke, 2011);
mocsári mohailonca (Eudonia pallida Curtis, 1827) — Magyarországon közönséges (Pastorális, 2011);