Ugrás a tartalomhoz

Schmidt Péter (jogász)

Linkek hozzáadása
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Schmidt Péter
Született1926. december 27.[1]
Mezőberény
Elhunyt2022. május 12. (95 évesen)[1]
nem ismert
Állampolgárságamagyar
Gyermekeikét gyermek
Foglalkozásajogtudós
Tisztsége
  • egyetemi tanár
  • dékán (1980–1983, ELTE Állam- és Jogtudományi Kar)
  • Magyarország Alkotmánybíróságának bírája (1990. július 2. – 1996. december 27.)
IskoláiEötvös Loránd Tudományegyetem (–1951, jogászdoktor, jogtudomány)
Kitüntetései
Sablon • Wikidata • Segítség
Ez a szócikk az alkotmánybíróról szól. Hasonló címmel lásd még: Schmidt Péter (egyértelműsítő lap).

Schmidt Péter (Mezőberény, 1926. december 27. – 2022. május 12.) magyar jogász, politológus, jogtudós, egyetemi tanár, 1980 és 1983 között az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának dékánja, 1990-től 1996-ig az Alkotmánybíróság tagja.

Élete

[szerkesztés]

Schmidt Péter 1926-ban született a Békés vármegyei Mezőberényben, német származású családban. Szülei Schmidt Péter és Wagner Magdolna voltak. Elemi iskolai tanulmányait Mezőberényben és Békésen, középiskolai tanulmányait a Békéscsabán működő Kereskedelmi Középiskolában végezte. 1946 és 1947 között népi kollégista volt, 1947-ben érettségizett és a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem közigazgatási szakára iratkozott be. 1948 szeptemberétől az ELTE jogi karának hallgatója volt, ahol a Beér János által vezetett alkotmányjogi tanszék demonstrátora volt. 1951-ben szerzett jogi diplomát, és a Magyar Tudományos Akadémia aspiránsa, majd a pécsi egyetem jogi karának adjunktusa lett.[2]

1956 februárjától a budapesti Állam- és Jogtudományi Intézet tudományos kutatója volt, az év júniusában pedig megvédte kandidátusi disszertációját. 1959 októberétől félállásban tanított az ELTE jogi karán, majd 1967-ben főállású docensi kinevezést kapott. 1971 és 1980 között egyetemi tanári munkája mellett félállásban a Társadalomtudományi Intézetben dolgozott. Elsősorban az állampolgári jogok elméletével, valamint a választójog alkotmánytani problémáival foglalkozott.[3] 1980-ban az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának dékánja lett, a tisztséget 1983-ig töltötte be. Az Országgyűlés 1990-ben az Alkotmánybíróság tagjává választotta, a testületnek 1990. július 2-től 1996. december 27-ig, 70. életévének betöltéséig volt tagja.[4]

1951-ben vette feleségül Julis Margitot. Két gyermekük született, Péter (1953) és Zsuzsanna (1957).[2]

Díjai, elismerései

[szerkesztés]

Művei

[szerkesztés]
  • Decentralizáció és centralizmus (1959)
  • Az állampolgárok szabadságjogai (1965)
  • Magyar Alkotmányjog I. (1973)
  • Államjogi jogszabálygyűjtemény (1975)
  • A bürokrácia forrásai az államigazgatásban (1979)
  • Szocializmus és államiság (1984)
  • A köztársasági államforma a mai Magyarországon (1990)
  • Alkotmánybíráskodás és hatalommegosztás (1996)
  • A politikai átalakulás sodrában; Századvég, Bp., 2008

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Meghalt Schmidt Péter (magyar nyelven). Index.hu, 2022. május 12. (Hozzáférés: 2022. május 12.)
  2. ↑ a b https://www.mezobereny.hu/assets/img_feltoltott/files/Schmidt_Péter.PDF
  3. ↑ Alkotmánybíróság | Dr. Schmidt Péter (magyar nyelven). Alkotmánybíróság. [2021. december 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. december 23.)
  4. ↑ https://www.mezobereny.hu/assets/img_feltoltott/files/Dr. Schmidt Péter.pdf

Források

[szerkesztés]
  • Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
  • Ünnepi kötet Schmidt Péter egyetemi tanár 80. születésnapja tiszteletére; szerk. Fürész Klára, Kukorelli István; Rejtjel, Bp., 2006
  • Jog Jogportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Schmidt_Péter_(jogász)&oldid=27591970”