Ugrás a tartalomhoz

Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2018-43-2

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Amerikai katonák a dzsungelben
Amerikai katonák a dzsungelben
A hídfőt a reptérhez kiterjesztő amerikai tengerészgyalogosok
A hídfőt a reptérhez kiterjesztő
amerikai tengerészgyalogosok

A bougainville-i csata a második világháború egyik ütközete volt a csendes-óceáni hadszíntéren, 1943. október 27. és 1945. augusztus 21. között.

A támadók a Bismarck-szigeteken, tehát Új-Guineától keletre és a Salamon-tengertől északra létrehozott japán védelmi rendszert szerették volna áttörni úgy, hogy elszigeteljék Rabaul nagy japán támaszpontját (wd). A hadműveletben fontos szerepet szántak Bougainville-nek, ahol a japánok hat repülőteret működtettek.

Az amerikaiak több elterelő akció után az Auguszta császárné-öbölben, a japán főerőktől messze szálltak partra. Mivel a hegyes-völgyes szigeten sűrű őserdő nőtt, a japánok csak több hónap alatt, rendkívüli erőfeszítések árán értek át a hídfőhöz. A sűrű dzsungel az amerikaiak dolgát is megnehezítette, ők is csak lassan tudtak a partról a sziget belsejébe nyomulni.

A partraszállók könnyen leküzdötték a gyér ellenállást, és a nap végére 14 ezer katona és hatezer tonna ellátmány érkezett Bougainville partjaira. Az akció komoly veszélybe került az első éjszaka, amikor egy nagy japán hajóegység 75 kilométerre megközelítette a keskeny hídfőt, de Aaron Stanton Merrill ellentengernagy rombolói és cirkálói visszaverték őket. A hasonló akciók megakadályozására az amerikai repülők november 5-én csapást mértek Rabaulra, majd 11-én ismét bombáztak. A japán felszíni egységek visszavonultak Truk védelmébe.

Közben Bougainville-en folytatódtak a kisebb csatározások a meredek oldalakkal határolt hegygerincekért és -csúcsokért, a dzsungelben vezető ösvényekért. Az amerikaiak kiszélesítették a hídfőt, az utászok megkezdték egy repülőtér építését. A kifutópálya december 10-én 17 F4U Corsairt fogadott. Ezzel elérték a bougainville-i akció célját, egy Rabaulhoz közeli repülőtér beüzemelését.

A japánok 1943 őszén, majd 1944 tavaszán több nagyobb ellentámadást indítottak, de mindegyik sikertelenül végződött, és kénytelenek voltak visszavonulni megerősített bázisaikba. 1944 végén ausztrál csapatok váltották fel az amerikaiakat, és egészen 1945. augusztus 11-éig, Japán fegyverletételéig szorongatták a védőket.