SM U 28 (Németország)
SM U 28 | |
Az U 28 Ostendében, előtérben a W 2 jelzésű révhajó | |
Hajótípus | tengeralattjáró |
Névadó | sorszámozás alapján |
Hajóosztály | U 27 – U 30 |
Pályafutása | |
Építő | Kaiserliche Werft, Danzig |
Ára | 2 636 000 aranymárka |
Megrendelés | 1912. február 19. |
Vízre bocsátás | 1913. augusztus 30. |
Szolgálatba állítás | 1914. június 26. |
Szolgálat vége | 1917. szeptember 2. |
Általános jellemzők | |
Vízkiszorítás | 669 t (felszínen) 864 t (alámerülve) |
Hossz | 64,70 m (teljes) 48 m (nyomásálló test) |
Szélesség | 6,32 m |
Merülés | 3,48 m |
Maximális merülési mélység | 50 m |
Hajtómű | 2 × S 6 V41/42 dízelmotor 2 × Doppelmodyn-villanymotor 2 × 1,60 m ⌀ háromszárnyú hajócsavar |
Teljesítmény | Dízelmotor: 2000 le (1471 kW) Villanymotor: 1200 le (880 kW) |
Sebesség | 16,7 csomó (30,9 km/h) felszínen 9,8 csomó (18,1 km/h) víz alatt |
Hatótávolság | 8420 tengeri mérföld (15 600 km) (felszínen) 80 tengeri mérföld (150 km) 5 csomó mellett (alámerülve) |
Fegyverzet | 4 × 50 cm torpedóvető cső (6 torpedó) 1 géppuska 2 × 8,8 cm L/30 ágyú |
Legénység | 35 fő |
A Wikimédia Commons tartalmaz SM U 28 témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Az U 28 a Német Császári Haditengerészet egyik tengeralattjárója volt az első világháborúban. Az egyik első tengeralattjáró volt, mely a korlátlan tengeralattjáró-háború meghirdetése utáni hetekben az Angliától nyugatra lévő vizeken tevékenykedett és a Falaba brit gőzhajó elsüllyesztésével a Trasher-incidens kiváltója lett. A tengeralattjáró 1917. szeptember 2-án veszett oda az Északi-fok közelében, mikor egy általa megtorpedózott brit kereskedelmi hajót, az Olive Branch-ot tűz alá vette és annak lőszerszállítmánya a levegőbe repült, végzetes károkat okozva a tengeralattjáróban. A legénységének minden tagja odaveszett.
Építése és szolgálatba állítása
[szerkesztés]Az U 28 egy ún. kettős héjazatú tengeralattjáró volt, melyet nyílttengeri bevetések végrehajtására terveztek.[1][2] A megépítésére 1912. február 19-én a danzigi Kaiserliche Werft kapott megbízást és 1913. augusztus 30-án bocsátották vízre az elkészült hajót. A szolgálatba állítására 1914. június 26-án került sor, mikortól az első parancsnoka báró Georg-Günther von Forstner sorhajóhadnagy lett.[3][4]
Technikai jellemzői
[szerkesztés]A tengeralattjáró 64,7 m hosszú, 6,32 m széles volt, a merülése 3,48 m volt felszínen haladva. A vízkiszorítása a vízfelszínen 669 t, a víz alatt 864 t volt. A fedélzetén 35 fő teljesített szolgálatot, közöttük 4 tiszt. A felszínen két, a MAN által gyártott hathengeres négyütemű dízelmotorral haladt, melyek együttesen 2000 le (1471 kW) leadására voltak képesek. A víz alatti haladáshoz két az AEG által gyártott elektromotort használt együttesen 1200 le-vel (880 kW). Ezek az erőforrások a felszínen 16,7 csomós, a víz alatt 9,8 csomós sebesség elérését tették lehetővé. A felszínen haladva a hatótávolsága 8420 tengeri mérföld volt (156 000 km). A maximálisan 50 méteres merülési mélységben 5 csomóval haladva 85 tengeri mérföldet tudott megtenni. A hat torpedóját az orrba illetve a tatba beépített torpedóvető csővel tudta kilőni. A fedélzetén két darab 8,8 cm űrméretű, 30-as kaliberhosszúságú gyorstüzelő ágyú kapott helyet.[1][2][5]
Szolgálata
[szerkesztés]Az U 28 17 bevetésen vett részt, melyeken 39 kereskedelmi hajót süllyesztett 93 782 BRT hajótérrel.[6][7] Más források szerint 40 hajó esett áldozatául 90 126 BRT hajótérrel. Ezeken kívül három hajót rongált meg (14 976 BRT) és kettőt ejtett zsákmányul (3226 BRT).[3][8]
1915. március 28-án a Szent György-csatornán megállította az előle menekülni igyekvő Falaba teher- és utasszállító hajót, melynek 10 percet adott Forstner az evakuálásra. Miután látta, hogy a csónakok vízre tétele nagy nehézséget okoz a legénységnek, és több csónak felborult, vagy egyszerűen szétesett a vízben, további 13 percet várt, mielőtt kilőtte a torpedót a hajóra. Az eset során 104 ember veszítette életét, akik túlnyomórészt vízbe fulladtak. A halottak között volt egy amerikai állampolgár, egy bizonyos Leon Chester Trasher is. A brit propaganda az eseményekből igyekezett külpolitikai sikert kovácsolni azzal a váddal, hogy a németek csak 5 percet adtak a hajó átadására, ezzel pedig tömeggyilkosságot követtek el. Az eset rövid ideig feszültséget okozott az USA és Németország között (Thrasehr-incidens), ám miután a túlélők beszámolói ismertekké váltak az eseményről, az amerikai kormányzat eltekintett a helyzet kiélezésétől.[9]
1917. szeptember 2-án az U 28 alámerülve megtorpedózta az Arhangelszk felé tartó brit Olive Branch teherhajót (4649 BRT) az Északi-fok közelében. Miután a sérült teherhajó megállt, a legénysége csónakokba szállva elhagyta a fedélzetét. Schmidt sorhajóhadnagy utasítására az U 28 felemelkedett a felszínre, hogy a fedélzeti löveggel gyorsítsa fel a hajó süllyedését. A második kilőtt lövedék a raktérben lévő lőszerkészletet találta el, robbanás következett be. Az Olive Branch levegőbe repülő törmelékeinek egy aláhulló nagyobb darabja megrongálta a tengeralattjárót, amitől az süllyedni kezdett. Hasonló módon veszett oda az U 132 is a második világháborúban, melyet szintén egy lőszerszállító felrobbanása süllyesztett el. Néhány tengerésznek még sikerült kimenekülnie a tengeralattjáróból, őket viszont a brit hajótöröttek nem mentették ki a vízből. Így a német legénység mind a 39 tagja odaveszett. Az U 28 megközelítően a 72° 24’ É, 27° 56’ K koordinátákon süllyedt el.[2][10][11][12]
Egy legenda szerint a teherhajó lőszerszállítmányának robbanása egy a fedélzeten szállított teherautót repített a levegőbe és ez nagy magasságból alázuhanva csapódott a tengeralattjáróba, annak vesztét okozva.[13]
Az U 28 által elsüllyesztett, elfogott illetve megrongált hajók
[szerkesztés]Dátum | Hajónév | Nemzetiség | Hajótér (BRT) / Vízkiszorítás (t) | Sorsa[14] |
---|---|---|---|---|
1915. március 17. | Leeuwarden | 990 | elsüllyesztve | |
1915. március 18. | Zaanstrom | 1,657 | lefoglalva | |
1915. március 18. | Batavier V | 1,569 | lefoglalva | |
1915. március 25. | Medea | 1,235 | elsüllyesztve | |
1915. március 27. | Aguila | 2,114 | elsüllyesztve | |
1915. március 27. | South Point | 3,837 | elsüllyesztve | |
1915. március 27. | Vosges | 1,295 | elsüllyesztve | |
1915. március 28. | Falaba | 4,806 | elsüllyesztve | |
1915. március 28. | City Of Cambridge | 3,788 | megrongálva | |
1915. március 29. | Flaminian | 3,500 | elsüllyesztve | |
1915. március 29. | Theseus | 6,723 | megrongálva | |
1915. március 30. | Crown of Castile | 4,505 | elsüllyesztve | |
1915. július 30. | Iberian | 5,223 | elsüllyesztve | |
1915. július 31. | Nugget | 405 | elsüllyesztve | |
1915. július 31. | Turquoise | 486 | elsüllyesztve | |
1915. augusztus 1. | Benvorlich | 3,381 | elsüllyesztve | |
1915. augusztus 1. | Clintonia | 3,830 | elsüllyesztve | |
1915. augusztus 1. | Koophandel | 1,736 | elsüllyesztve | |
1915. augusztus 1. | Ranza | 2,320 | elsüllyesztve | |
1915. augusztus 2. | HMS Portia | 494 | elsüllyesztve | |
1915. augusztus 3. | Costello | 1,591 | elsüllyesztve | |
1915. augusztus 4. | Midland Queen | 1,993 | elsüllyesztve | |
1916. március 26. | Norne | 1,224 | elsüllyesztve | |
1916. március 28. | Rio Tiete | 3,042 | elsüllyesztve | |
1916. március 30. | Trewyn | 3,084 | elsüllyesztve | |
1916. március 30. | Saint Hubert | 232 | elsüllyesztve | |
1916. március 31. | Vigo | 1,137 | elsüllyesztve | |
1916. április 1. | Bengairn | 2,127 | elsüllyesztve | |
1917. május 29. | Fridtjof Nansen | 2,190 | elsüllyesztve | |
1917. május 29. | Karna | 210 | elsüllyesztve | |
1917. május 29. | Kodan | 217 | elsüllyesztve | |
1917. június 3. | Merioneth | 3,004 | elsüllyesztve | |
1917. június 4. | Algol | 2,088 | elsüllyesztve | |
1917. június 5. | Alaska | 90 | elsüllyesztve | |
1917. június 5. | Duen | 30 | elsüllyesztve | |
1917. június 5. | Sydkap | 40 | elsüllyesztve | |
1917. június 8. | Manchester Engineer | 4,465 | megrongálva | |
1917. június 8. | Sverre II | 44 | elsüllyesztve | |
1917. június 10. | Marie Elsie | 2,615 | elsüllyesztve | |
1917. június 10. | Perla | 5,355 | elsüllyesztve | |
1917. augusztus 28. | Hidalgo | 4,271 | elsüllyesztve | |
1917. augusztus 28. | Whitecourt | 3,680 | elsüllyesztve | |
1917. augusztus 28. | Marselieza | 3,568 | elsüllyesztve | |
1917. szeptember 1. | Dront | 3,488 | elsüllyesztve | |
1917. szeptember 2. | Olive Branch | 4,649 | elsüllyesztve |
Parancsnokai[3]
[szerkesztés]Név | Rendfokozat | -tól | -ig |
---|---|---|---|
Georg-Günther von Forstner báró | sorhajóhadnagy | 1914. augusztus 1. | 1914. június 14. |
Otto Rohrbeck | sorhajóhadnagy | 1916. június 15. | 1916. augusztus 4. |
báró Degenhart von Loë | sorhajóhadnagy | 1916. augusztus 5. | 1917. január 14. |
Georg Schmidt | sorhajóhadnagy | 1917. január 15. | 1917. szeptember 2. |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Bodo Herzog: Deutsche U-Boote 1906–1966. Erlangen: Karl Müller Verlag, 1993, ISBN 3-88199-687-7, 47. o.
- ↑ a b c Eberhard Möller/Werner Brack: Enzyklopädie deutscher U-Boote Von 1904 bis zur Gegenwart, Motorbuch Verlag, Stuttgart 2002, ISBN 3-613-02245-1, 29. o.
- ↑ a b c U 28 (uboat.net) angol nyelven, hozzáférés: 2024. augusztus 1.
- ↑ Bodo Herzog: Deutsche U-Boote 1906–1966. Erlangen: Karl Müller Verlag, 1993, ISBN 3-88199-687-7, 67. o.
- ↑ Ulf Kaack: Die deutschen U-Boote Die komplette Geschichte, GeraMond Verlag GmbH, München 2020, ISBN 978-3-96453-270-1, 36. o.
- ↑ Bodo Herzog: Deutsche U-Boote 1906–1966. Erlangen: Karl Müller Verlag, 1993, ISBN 3-88199-687-7, 101. o.
- ↑ Bodo Herzog: Deutsche U-Boote 1906–1966. Erlangen: Karl Müller Verlag, 1993, ISBN 3-88199-687-7, 123. o.
- ↑ Az U 28 sikerei (Uboat.net), angol nyelven. Hozzáférés: 2023. október 10.
- ↑ Die Versenkung der FALABA am 28. März 1915 oder – gute Seemannschaft kann Leben retten!. (Hozzáférés: 2024. október 18.)
- ↑ Bodo Herzog: Deutsche U-Boote 1906–1966. Erlangen: Karl Müller Verlag, 1993, ISBN 3-88199-687-7, 89. o.
- ↑ Paul Kemp: Die deutschen und österreichischen U-Boot Verluste in beiden Weltkriegen, Urbes Verlag Hans Jürgen Hansen, Gräfelfing vor München 1998, ISBN 3-924896-43-7, 33. o.
- ↑ Olive Branch (Wrecksite.eu) angol nyelven, Hozzáférés: 2024. augusztus 3.
- ↑ Gwatkin-Williams, R. S. (1922). Under the Black Ensign. Hutchinson & Co.
- ↑ *Ships hit by U 28. Uboat.net. (Hozzáférés: 2004. október 18.)
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben az U 28 (U-Boot, 1914) című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
- Ez a szócikk részben vagy egészben a SM U-28 (Germany) című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
[szerkesztés]- Herzog, Bodo. Deutsche U-Boote 1906–1966. Erlangen: Karl Müller Verlag (1993). ISBN 3-88199-687-7
- Enzyklopädie deutscher U-Boote Von 1904 bis zur Gegenwart. Stuttgart: Motorbuch Verlag (2002). ISBN 3-613-02245-1
- Kaack, Ulf. Die deutschen U-Boote – Die komplette Geschichte. München: GeraMond Verlag GmbH (2020). ISBN 978-3-96453-270-1
- Kemp, Paul. Die deutschen und österreichischen U-Boot Verluste in beiden Weltkriegen. Gräfelfing vor München: Urbes Verlag Hans Jürgen Hansen (1998). ISBN 3-924896-43-7
- Gwatkin-Williams, R. S.. Under the Black Ensign. München: Hutchinson & Co. (1922)