Ugrás a tartalomhoz

Sőregtok

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sőregtok
Rajz a halról
Rajz a halról
Természetvédelmi státusz
Súlyosan veszélyeztetett
      
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 10 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Rend: Tokalakúak (Acipenseriformes)
Család: Valódi tokfélék (Acipenseridae)
Alcsalád: Acipenserinae
Nem: Acipenser
Linnaeus, 1758
Faj: A. stellatus
Tudományos név
Acipenser stellatus
Pallas, 1771
Szinonimák
  • Acipenser helops Pallas, 1814
  • Acipenser ratzeburgii Brandt, 1833
  • Acipenser rostratus Brandt & Ratzeburg, 1833
  • Acipenser seuruga Bonnaterre, 1788
  • Acipenser stellatus danubialis Brusina, 1902
  • Acipenser stellatus donensis Lovetsky, 1834
  • Acipenser stellatus illyricus Brusina, 1902
Elterjedés
Elterjedési területe (a kékben még él, a vörösben már kihalt)
Elterjedési területe (a kékben még él, a vörösben már kihalt)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Sőregtok témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Sőregtok témájú kategóriát.

A sőregtok (Acipenser stellatus) a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, ezen belül a tokalakúak (Acipenseriformes) rendjébe és a valódi tokfélék (Acipenseridae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

[szerkesztés]

A sőregtok a Fekete-, Azovi- és Kaszpi-tenger, valamint az odatorkolló folyók lakója. A Dunában Pozsonyig észlelték, napjainkban a Vaskapunál lévő duzzasztómű megakadályozza, hogy felúszhasson a folyóban. Az utolsó ismert magyarországi példányt 1965-ben Mohácsnál fogták. Védett!

Megjelenése

[szerkesztés]

A sőregtoknak 10-15 hátrafelé irányuló, éles hegyű, hátvértje van; a 26-40 finom oldalvért nem fedi egymást; 10-12 a hasvértek száma. Rendkívül karcsú, megnyúlt testének keresztmetszete kör alakú. Keskeny, hegyes, felfelé hajló orrának hossza meghaladja a fej hosszúságának felét. Alsó ajka középen megszakított. Háta rozsdabarna, feketésbarna árnyalattal, a fej oldalai vörhenyesek; hasoldala fehér, ezüstös csillogással. Előfordulhat csaknem fekete színű, szürkéssárga hasoldalú példány is. Orrának alsó fele hússzínű, a csontos vértek piszkosfehérek. A nőstény maximális testhossza 220 centiméter, testtömege 68 kilogramm.

Életmódja

[szerkesztés]

A sőregtok vándorhal, van úgynevezett nyári és téli formája. Előbbi többnyire nem hatol messzire a folyók alsó szakaszán: ívóhelyei a folyók torkolatában, gyakran a delta előtt, a görgeteges, hordalékos részeken vannak. Júniusban ívik, az ivadék hamar visszatér a tengerbe. A téli forma messzire felúszik a folyókban, június–szeptemberben ívik. Tápláléka rovarlárvák, rákok és apró halak.

Egyéb elnevezései

[szerkesztés]

Csillagostok, halak királya, királyhal, síreg, sőreg, vízipárduc.[1]

Képek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Új.horgász.hu. [2021. augusztus 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. augusztus 18.)

Források

[szerkesztés]