Ugrás a tartalomhoz

Sály

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sály
Sály, Eötvös-Gorove-kastély
Sály, Eötvös-Gorove-kastély
Sály címere
Sály címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásMezőkövesdi
Jogállásközség
PolgármesterHócza József (független)[1]
Irányítószám3425
Körzethívószám49
Népesség
Teljes népesség1521 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség67,7 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület25,57 km²
Földrajzi nagytájÉszak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtájBükk-vidék[3]
Földrajzi kistájMiskolci-Bükkalja[3]
IdőzónaCET, UTC 1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 56′ 53″, k. h. 20° 39′ 52″47.948089°N 20.664339°EKoordináták: é. sz. 47° 56′ 53″, k. h. 20° 39′ 52″47.948089°N 20.664339°E
Sály (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Sály
Sály
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Sály weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sály témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Sály község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Mezőkövesdi járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

A Bükk-vidék, azon belül a Miskolci-Bükkalja területén, a Sályi-patak völgyében, a 3-as főúttól 6 kilométerre fekszik.

Csak közúton érhető el, Bükkábrány felől a 3-as főútból kiágazó 25 115-ös számú mellékúton.

Története

[szerkesztés]
Sály, Gárdonyi Géza emlékház
Sály, Gárdonyi Géza emléktábla
Négyesi-Szepessy kastély - mai formáját a 18. században kapta. Építését az Örsúr utolsó sályi leszármazottja: Sályi-Tibold Zsigmond kezdte el az 1600-as évek körül. Az épületben ma általános iskola működik.
A kastélyt 1770-es évek vége körül Szepessy Sámuel építtette Mária nevű nővérének, aki később Eötvös Ignác felesége lett. Unokájuk Eötvös József író, reformpolitikus volt, aki több művét is itt írta a kastélyban
Eötvös kastély (részlet), Eötvös József emléktáblája a kastély falán

Sály és környéke a bronzkor óta lakott vidék. A falu nevét először 1348-ban említették oklevelek. A környező domb- és hegytetőkön máig egykori romok, föld- és kőépítmények maradványai látszanak, vagy sejthetőek.

Az országnak ezt a vidékét, amelyet a Nyárád- és az Eger-patak ölel körül honfoglalás kori hagyományaink Örsúr földjeként tartják számon.

Erről Anonymus így fogalmazott a Gesta Hungarorumban:

„Azután Árpád vezér és nemesei innen felkerekedve a Nyárád vizéig vonultak, s tábort ütöttek a patakok mellett attól a helytől kezdve, amelyet most Kácsnak mondanak. Árpád itt nagy földet adott Ócsádnak, Örsúr apjának. Örsúr, a fiú aztán ott, annak a folyónak a forrásánál várat épített, amelyet most Örsúr várának hívnak”.

A vidéket az Örsúr nemzetség Váraljai ága lakta. A falu határában állt egykor Váralja település, melyet az itt végzett ásatások is alátámasztanak. Az első lakóházak már a 10. században álltak, s attól kezdve folyamatosan használták a települést. Valószínűleg a török korban pusztult el.

Az Örsúr nemzetség leszármazottainak nemzetségfői központja Sály határában, a Lator-patak forrásától (amelyet ma is Vizfőnek neveznek) körülbelül háromszáz méterre levő hegy tetején azonosították. A nemzetség monostora Kácson épült fel, de a nemzetségi ágak egy-egy vára Kácson és Sályban található.

Sály nevét az oklevelek 1348-ban említik először.

1596-ban, Eger elestekor Sály is a török pusztítás áldozatává vált, akik felégették a falut. A megmaradt lakosság a Tarizsa hegy oldalába vágott pincelakásokban húzódott meg, s a környéken portyázó törökök támadásai miatt sokáig nem tértek vissza a lerombolt faluba.

Az 1700-as években Szepessy Pál volt Sály birtokosa. 1713-ban Szepessy Pál itteni birtokát Szepessy János kapta meg örökségként, s övék volt egészen a 20. századig.

A 20. század elején a volt Eötvös birtok földesura Gorove László, és (a Seckendorf, előtte Négyesy, Szepessy birtok) Knöpl Anna birtoka volt.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Fekete Jánosné (független)[4]
  • 1994–1998: Fekete Jánosné (független)[5]
  • 1998–2002: Fekete Jánosné (független)[6]
  • 2002–2006: Fekete Jánosné (független)[7]
  • 2006–2010: Fekete Jánosné (független)[8]
  • 2010–2014: Fekete Jánosné (független)[9]
  • 2014–2019: Fekete Jánosné (független)[10]
  • 2019–2024: Fekete Jánosné (független)[11]
  • 2024– : Hócza József (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]
A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
1860
1820
1752
1486
1549
1549
1521
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 73%-a magyar, 27%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[12]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,3%-a magyarnak, 0,3% bolgárnak, 29,3% cigánynak, 0,6% németnek mondta magát (11,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).

Vallási megoszlás: római katolikus 60,2%, református 21,2%, görögkatolikus 0,2%, evangélikus 0,3%, felekezeten kívüli 2,2% (15,8% nem válaszolt).[13]

2022-ben a lakosság 89,3%-a vallotta magát magyarnak, 19,3% cigánynak, 0,4% németnek, 0,1-0,1% horvátnak, örménynek, bolgárnak, szlovénnek és románnak, 2,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 49,7% volt római katolikus, 13,8% református, 0,5% görög katolikus, 0,2% egyéb keresztény, 0,2% evangélikus, 8,3% felekezeten kívüli (25,3% nem válaszolt).[14]

Emlékművek

[szerkesztés]
  • Hősök emlékmű a főtéren
    Hősök emlékmű a főtéren
  • Hősök emlékmű oldalról
    Hősök emlékmű oldalról
  • Hősök emlékmű egyik névtáblája
    Hősök emlékmű egyik névtáblája
  • Régi emlékmű az Eötvös-kastély kertjében
    Régi emlékmű az Eötvös-kastély kertjében
  • Régi síremlékek a református templomkertben
    Régi síremlékek a református templomkertben
  • Régi sírkövek a templomkertben
    Régi sírkövek a templomkertben
  • Sály, Hősök emlékpark
    Sály, Hősök emlékpark
  • Hősök emlékpark
    Hősök emlékpark
  • Hősök emlékpark, 1956-os emlékmű
    Hősök emlékpark, 1956-os emlékmű

Légi felvételek

[szerkesztés]
  • Sály, Latorvár légi fotón
    Sály, Latorvár légi fotón
  • Sály, Latorvár légi felvételen
    Sály, Latorvár légi felvételen
  • Sály, látképe madártávlatból
    Sály, látképe madártávlatból
  • Sály, a magasból
    Sály, a magasból
  • Sály, Eötvös-Gorove-kastély légi felvételen
    Sály, Eötvös-Gorove-kastély légi felvételen
  • Sály, a kastély - légi fotó
    Sály, a kastély - légi fotó

Itt születtek

[szerkesztés]

Hírességek

[szerkesztés]
  • Itt járt három évig elemi iskolába Gárdonyi Géza, akinek az édesapja az 1848–49-es forradalom és szabadságharc honvédjeinek készített fegyvert, később uradalmi gépész lett. Sályba gépésznek és kovácsmesternek szegődött. A Gárdonyi család 1860-1873 között itt lakott a faluban. Az író később több művében megörökítette Sályt.
  • Eötvös József író, államférfi a faluban élt és dolgozott 1837 végén és 1838-ban. Nagyapja birtokán kezdte írni A karthauzi c. regényét.

Nevezetességei

[szerkesztés]

Galéria

[szerkesztés]
  • Sályi utcakép a katolikus templommal
    Sályi utcakép a katolikus templommal
  • A főtér a falu templomainak látképével
    A főtér a falu templomainak látképével
  • Katolikus templom
    Katolikus templom
  • Sály, kőkereszt a falu főterén
    Sály, kőkereszt a falu főterén
  • Sály, református templom
    Sály, református templom
  • A református templom látképe
    A református templom látképe
  • A Négyesi-Szepessy kastély vaskerítése
    A Négyesi-Szepessy kastély vaskerítése
  • Sály, domboldalon a temetővel
    Sály, domboldalon a temetővel
  • Öreg ajtó a főtér egyik házának bejáratán
    Öreg ajtó a főtér egyik házának bejáratán
  • Római katolikus templom
    Római katolikus templom
  • Az egykori jégverem bejárata a Főtér mögött
    Az egykori jégverem bejárata a Főtér mögött
  • Egykori barlanglakások romjai a falu feletti dombok oldalában
    Egykori barlanglakások romjai a falu feletti dombok oldalában

Zenei élet

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Sály települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 22.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. ↑ Sály települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Sály települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 30.)
  6. ↑ Sály települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 15.)
  7. ↑ Sály települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 15.)
  8. ↑ Sály települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 15.)
  9. ↑ Sály települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  10. ↑ Sály települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 30.)
  11. ↑ Sály települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 9.)
  12. ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
  13. ↑ Sály Helységnévtár
  14. ↑ Sály Helységnévtár
  15. ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 79297/1911. Forrás: MNL-OL 30791. mikrofilm 1054. kép 3. karton. Névváltoztatási kimutatások 1911. év 36. oldal 24. sor

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sály&oldid=27561008”