Ruzsoly
Ruzsoly (Kružlová) | |
A község látképe | |
Közigazgatás | |
Ország | Szlovákia |
Kerület | Eperjesi |
Járás | Felsővízközi |
Rang | község |
Első írásos említés | 1414 |
Polgármester | Adrián Gužo |
Irányítószám | 090 02 |
Körzethívószám | 054 |
Forgalmi rendszám | SK |
Népesség | |
Teljes népesség | 705 fő (2021. jan. 1.)[1] |
Népsűrűség | 77 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 282 m |
Terület | 8,28 km² |
Időzóna | CET, UTC 1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 49° 21′ 50″, k. h. 21° 34′ 60″49.363889°N 21.583333°EKoordináták: é. sz. 49° 21′ 50″, k. h. 21° 34′ 60″49.363889°N 21.583333°E | |
Ruzsoly weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Ruzsoly témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Ruzsoly (1899-ig Kruzslyova, szlovákul: Kružlová) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Felsővízközi járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Felsővízköztől 7 km-re északra, a Ladomér-patak, az Ondava és a lengyel határ között fekszik.
Története
[szerkesztés]A települést a német jog alapján alapították a 15. század elején. 1414-ben „Crusulwagasa” néven említik először, amikor Czudar Simon birtokát Bebek Jánosnak adja zálogba. A felsorolásban Ruzsoly neve is szerepel. Részben a Czudar család birtoka volt, részben a makovicai uradalomhoz tartozott. 1427-ben megváltotta magát az adófizetés alól. 1600-ban a soltész házán kívül 7 ház állt a településen, ekkor „Cruszlowa” néven írják. 1618-ban „Kruslyowa” alakban említik a korabeli források, amikor is a soltész háza, egy malom és két ház állt Ruzsolyon. 1787-ben 54 háza és 350 lakosa volt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KRUSLOVA. Orosz falu Sáros Várm. földes ura G. Áspremont Uraság, lakosai többen ó hitűek, fekszik Duplinnak szomszédságában, és annak filiája, határjának egy nyomása sovány, fája nints a’ határjában.”[2]
1828-ban 56 házában 433 lakos élt. Lakói állattartással, pásztorkodással foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Kruszló, Sáros v. orosz falu, Bártfához keletre 1 1/2 mfld, 16 rom., 428 g. kath., 9 zsidó lak. G. kath. paroch. templom. Fürészmalom; nagy erdő; vashámor, mellyben öntött vasmüvek készülnek. F. u. gr. Forgács.”[3]
Az első világháborút megelőzően csupán öt családnak volt a községben kőből épített háza. Iskolája 1904-ben épült, a tanítás magyar nyelven folyt. 1920 előtt Sáros vármegye Felsővízközi járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 321, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.
2001-ben 558 lakosából 330 szlovák, 117 cigány és 98 ruszin volt.
2011-ben 642 lakosából 334 szlovák, 150 cigány és 95 ruszin.
Nevezetességei
[szerkesztés]Ortodox temploma 1888-ban épült.
További információk
[szerkesztés]- Ruzsoly hivatalos oldala
- E-obce.sk
- Községinfó
- Ruzsoly Szlovákia térképén
- A község a sárosi régió információs oldalán
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.