Rupe (Skradin)
| Rupe | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Šibenik-Knin |
| Község | Skradin |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 22222 |
| Körzethívószám | ( 385) 022 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 392 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 175 m |
| Időzóna | CET, UTC 1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 43° 53′ 39″, k. h. 15° 56′ 37″43.894251°N 15.943499°EKoordináták: é. sz. 43° 53′ 39″, k. h. 15° 56′ 37″43.894251°N 15.943499°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Rupe falu Horvátországban Šibenik-Knin megyében. Közigazgatásilag Skradinhoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Šibenik központjától légvonalban 18, közúton 30 km-re északra, községközpontjától légvonalban 8, közúton 11 km-re északra, Dalmácia középső részén, a Krka Nemzeti Park nyugati szélén fekszik.
Története
[szerkesztés]Rupe környékének urai a középkorban egy ősi horvát nemesi család a Šubićok voltak, akik a Krka folyó jobb partján emelkedő meredek sziklára a bal parti Kamičakkal szemben felépítették Rog, vagy másképpen Rogovo várát. A vár ura 1345-ben a bribiri Budislav Ugrinić volt. Később a Martinušić család birtoka volt.[2] Középkori templomát a 15. században építették, lényegében ma is ez a falu plébániatemploma. A török 1522-ben foglalta el Rogovót és a környező várakat, uralma a 17. század végéig tartott. Ebben az időszakban Rupe a skradini plébániához tartozott, egyházi szolgálatát 1700-ig a visovaci ferences atyák látták el. 1700 és 1773 között a dubovicai plébánia része volt. 1718-ban a gazdag rupei Marasović család zálogbirtoka lett. Plébániáját 1773-ban alapították. Ekkor építették fel Szent Antal tiszteletére szentelt régi plébániatemplomát.[2] 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az első világháború végéig tartott. A településnek 1857-ben 695, 1910-ben 1176 lakosa volt. Az I. világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 97 százaléka horvát volt. A délszláv háború során A településnek 2011-ben 470 lakosa volt.
Lakosság
[szerkesztés]| Lakosság változása[3][4] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 695 | 930 | 906 | 886 | 1.120 | 1.176 | 1.250 | 1.186 | 1.249 | 1.324 | 1.340 | 1.350 | 1.147 | 976 | 672 | 470 |
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent György tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma a mező melletti kis dombon épült a 15. században. A templom két építési szakaszban építették. Ez a gótikus boltozaton jól látható, mivel annak egy része nem teljesen illeszkedik a többi részéhez. Homlokzatán a bejárati ajtó mellett két kis ablak látható, felül az oromzaton áll a harangtorony a két haranggal. A bejárat felett egy kis kör alakú ablak, alatta egy kis üres fülke látható. Az oldalbejárat mellett egy növényi ornamentikával díszített töredék van befalazva. A templom 1975-ben új tetőt kapott. Főoltára fából készült, rajta Szent György szobra látható. Antependiuma aranyozott, növényi ornamentikával díszített. A templom körül található a falu temetője. A délszláv háború során a templomot felgyújtották, harangjait elvitték. Az újjáépítés 2000-ben bejeződött be. Mindkét harangját megtalálták és visszakerült az eredeti helyére. 2005-ben a temető köré kőből kerítést építettek. Felépítették a halottasházat és elkészült a templomhoz vezető aszfaltozott út is.[2]
- Szent Antal tiszteletére szentelt templomát 1963-ban építették a régi templom (1773.) helyére Ante Barač építész tervei szerint. Ez egy betonból készült épület volt a homlokzata felett harangtoronnyal. A délszláv háború során a szerbek a templomot lerombolták, harangjait elvitték. A nagyobbik harangot később megtalálták. A háború után a helyére építették fel a Szent Antal pasztorális központot.[2]
- Rog vagy Rogovo vára a Krka medre fölé magasodó 101 méter magas sziklán állt. Nem volt különösebben erős vár, de fekvése miatt ha őrsége jól el volt látva élelemmel egy egész hadsereg sem tudta elfoglalni. A vár csak egy sziklás szakadék felett átívelő hídon át volt megközelíthető. Északról a Krka száz méteres szinte függőleges mélységű medre határolta, melyhez a keleti oldaltól meredek lépcsőfokokkal lehetett lejutni. A vár szélessége 24 méter, hosszúsága 33 méter volt, falai két méter szélesek voltak. A várból mára szinte semmi sem maradt, de a romok között talált márvány töredékek kétségtelenné teszik, hogy egykori birtokosai pompás lakhelyet építettek benne.[5]
- Határában található a Krka egyik nevezetes vízesése a Roški slap (magyarul Rogi-zuhatag). A vízesés a közelében állt Rog váráról kapta a nevét. A vízesés legnagvobb szélessége 450 méter, összmagassága 22,5 méter, a legmagasabb vízesésének magassága 15 méter. 1910-ben a jobb oldalán egy kisebb vízierőművet építettek, ahonnan a Drniš melletti szénbányákat látták el árammal.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ a b c d Rupe – povijest župe(horvátul)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Hrcak.srce.hr:Rogovo(horvátul)
További információk
[szerkesztés]- Skradin város hivatalos oldala (horvátul)
- Skradin város turisztikai irodájának oldala (horvátul)
- A spliti ferences rendtartomány honlapja (horvátul)
- A šibeniki püspökség honlapja (horvátul)
