Rudine (Dobrinj)
| Rudine | |
 | |
| A Biserujka-barlang bejárata | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Tengermellék-Hegyvidék |
| Község | Dobrinj |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Neven Komadina |
| Irányítószám | 51514 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 5 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 34 m |
| Időzóna | CET, UTC 1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 11′ 04″, k. h. 14° 36′ 43″45.184476°N 14.611978°EKoordináták: é. sz. 45° 11′ 04″, k. h. 14° 36′ 43″45.184476°N 14.611978°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Rudine (olaszul: Rùdina) falu Horvátországban Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Dobrinjhoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Krk északkeleti részén, községközpontjától 7 km-re északra, mintegy 34 méterrel a Sljivanska-öböl felett a tengerparttól mintegy 300 méterre fekszik. A tengerpart itt meglehetősen meredek és sziklás. Ezt a részét a lakosság Košćerának nevezi.
Története
[szerkesztés]A település keletkezése és nevének eredete az idők homályába vész. Első lakói valószínűleg vlachok voltak, akik a 15. században a Frangepánok engedélyével telepedtek itt meg. Mivel azonban a régi oklevelek nem említik lehetséges, hogy újabb keletkezésű és csak a 18. vagy a 19. század során népesült be. Feltételezik, hogy a szomszédos Šugare falu vlach lakossága települt át ide, miután falujuk a 19. század elején teljesen elnéptelenedett. A sziget többi részével együtt a 19. század folyamán osztrák kézen volt, majd 1867-től 1918-ig az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. Az Osztrák–Magyar Monarchia bukását rövid olasz uralom követte, majd a település a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság része lett. A második világháború idején előbb olasz, majd német csapatok szállták meg. A háborút követően újra Jugoszlávia, majd az önálló horvát állam része lett. A turizmusnak a fiumei repülőtér, valamint a Krki-híd 1980 táján történt megépülése adott újabb lendületet. 2011-ben 5 lakosa volt.
Nevezetességei
[szerkesztés]A Biserujka-cseppkőbarlang bejárata Rudinétől mintegy 300 méterre észak-északnyugatra nyílik. Neve igazgyöngyöt jelent, melyet egy legendáról kapott. Eszerint régen kalózok itt rejtették el kincseiket. A barlang turisták számára is látogatható, cseppkő díszei között kalcit kristályok, különleges stalagmitok és stalagtitok is vannak. Főbb részei a Bejárati rész, az Erkély, az Akna, a Nagyterem, az Északi csatorna, a Hidas terem és a Cimpresna terem. A barlang Vitezić-barlangként is ismert. Hossza 110 méter, legmélyebb pontja 13 méter, ez mindössze harminc méterrel van a tenger szintje felett. Kiterjedése viszonylag sekély, a belső szintkülönbség 6 és 8 méter között változik. Hőmérséklete 15,0 °C, a levegő páratartalma 95%-os, mely a barlangban való tartózkodást kellemessé teszi. A barlangban a barlangi medve (Ursus spelaeus) csontvázát is megtalálták.[2] Élővilága nagyon változatos. A barlang faunájában megtalálhatóak a denevérek, csigák, pókok, százlábúak, de létezik egy igazán különleges rákfaj is, amely csak itt él.
Lakosság
[szerkesztés]| Lakosság változása[3][4] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 0 | 0 | 13 | 15 | 18 | 26 | 18 | 15 | 14 | 16 | 18 | 18 | 12 | 13 | 5 | 5 |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Spilja Biserujka (horvát nyelven). www.spilja-biserujka.hr. (Hozzáférés: 2013. május 11.)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
