Ugrás a tartalomhoz

RosUkrEnergo

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
RosUkrEnergo AG
Típusrészvénytársaság
Alapítva2004
SzékhelyZug
VezetőkDmitro Vasziljovics Firtas
Iparágenergetika, szánhidrogén-kereskedelem
Formarészvénytársaság
Termékekszénhidrogén alapú energiahordozók
AnyavállalataGazprom
A RosUkrEnergo AG weboldala
SablonWikidataSegítség

A RosUkrEnergo (oroszul РосУкрЭнерго, rövidítve RUE, magyaros átírásban RoszUkrEnergo) földgáz-kereskedelmi vállalatot 2004 júliusában alapították orosz és ukrán üzletemberek svájci (Zug) székhellyel. Fő tevékenysége földgáz importálása volt a közép-ázsiai volt szovjet köztársaságokból, Türkmenisztánból, Üzbegisztánból és Kazahsztánból Oroszországon keresztül Ukrajnába és továbbadása az ukrán állami Naftohaz vállalatnak. Emellett más országokba, így – az Emfesz vállalkozáson keresztül – Magyarországra is szállított földgázt. A vállalat nagyrészt a korábban magyarországi székhellyel működött Eural Trans Gaz szerepét vette át.

A társaság 50%-ban az orosz Gazprom tulajdonában volt (annak a Rosgas Holding AG leányvállalatán keresztül), a másik fele a Centragas Holding AG tulajdonában, amit ukrán vállalkozók Dmitro Vasziljovics Firtas (45%) és Ivan Furszin (5%) képviseltek.[1]

A vállalkozás által Oroszországból importált gáz egy részét a világpiacon adták el nagy haszonnal. E közvetítő kereskedelem hasznából a sajtó szerint mind Juscsenko, mind pedig nagy politikai ellenfele és későbbi utódja, Janukovics ukrán elnökök környezete részesült.[2]

2009 elején Timosenko akkori ukrán miniszterelnök Putyinnal folytatott tárgyalásain szorgalmazta a RosUkrEnergo, mint felesleges közvetítő kiiktatását a kétoldalú kereskedelemből.[3] Az ekkor a közvetítők tulajdonában lévő 4,5 milliárd dollár értékű földgáz az ukrán állami Naftohaz tulajdonába került.[4] Timosenko 2006 novemberében kijelentette, hogy a vállalkozás a hírhedt keresztapa, Szemjon Judkovics Mogiljevics ellenőrzése alatt áll.[5] 2009-ben viszont Putyin nyilatkozott arról, hogy a RosUkrEnergo Juscsenko szövetségesének a tulajdonában van.[6] A WikiLeaks révén nyilvánosságra került adatok szerint az Egyesült Államok diplomatái osztották Timosenko véleményét a vállalkozás bűnözői hátteréről.[7]

2010-ben az elnökválasztásokon Janukovics került hatalomra és a RosUkrEnergo folytathatta közvetítő tevékenységét. Egy stockholmi döntőbíróság eljárása nyomán a vállalat 2011 márciusában a Naftohastól is visszakapta a vitatott tulajdonú földgáz-mennyiséget.[8]

Az ukrán ellenzék mindebben a Viktor Janukovics és Dmitro Firtas közötti közötti szoros kapcsolatok bizonyítékát látta.[9]

2009 után az orosz–ukrán kapcsolatok politikai viharai nyomán a RosUkrEnergo tevékenysége gyakorlatilag megszűnt, magyarországi érdekeltsége, az Emfesz is felszámolásra került. A magyarországi kormányváltás után, 2011-től fokozatosan a szintén svájci székhelyű, részben Garancsi István érdekeltségébe tartozó MET-csoport kezdett hasonló szerepet játszani a magyarországi gázkereskedelemben.[10]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Nemtsov: Russian part in RosUkrEnergo looks as improper as Ukrainian one. In: UNIAN. 17. März 2008
  2. Konrad Schuller: Russland und Ukraine: Die Feinde des Gaskompromisses. In: Frankfurter Allgemeine Zeitung. 5. März 2008
  3. Matthias Kolb: Gas-Streit zwischen Ukraine und Russland – „Skrupellose Schattenfirma“. In: Süddeutsche Zeitung. 8. Januar 2009
  4. Nico Lange: Ukraine: Der Fall Tymoschenko Archiválva 2011. november 5-i dátummal a Wayback Machine-ben. Website der Konrad-Adenauer-Stiftung. 27. Juni 2011
  5. According to Tymoshenko "we have no doubts whatsoever that the man named Mogilevich is behind the whole operation called RosUkrEnergo", see The High Price of Gas by BBC News (aired November 5, 2006)
  6. Russia and Ukraine reach pact on gas deliveries, International Herald Tribune, January 9, 2009
  7. U.S. official: Austrian bank’s ties to RosUkrEnergo suspicious, Kyiv Post (December 3, 2010)
  8. Nach Streitlösung: Ukrainischer Versorger gibt Gas an Zwischenhändler zurück[halott link]. In: RIA Novosti. 1. März 2011
  9. Konrad Schuller: Ukraine: Die Seilschaft zog die Fäden an beiden Enden. In: Frankfurter Allgemeine Zeitung. 24. Juli 2010
  10. Magyari, Péter: Oknyomozó cikk a gázkereskedelemről. 444.hu, 2015. január 14. [2015. január 15-i dátummal az eredetiből archiválva].

További információk

[szerkesztés]

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a RosUkrEnergo című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.