Ugrás a tartalomhoz

Riversleigh

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Riversleigh
Világörökség
Adatok
OrszágAusztrália
Világörökség-azonosító698
TípusTermészeti helyszín
KritériumokVIII, IX
Felvétel éve1994
Elhelyezkedése
Riversleigh (Queensland)
Riversleigh
Riversleigh
Pozíció Queensland térképén
d. sz. 19° 01′ 60″, k. h. 138° 37′ 47″19.033295°S 138.629856°EKoordináták: d. sz. 19° 01′ 60″, k. h. 138° 37′ 47″19.033295°S 138.629856°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Riversleigh témájú médiaállományokat.

Riversleigh Ausztrália egyik leghíresebb kövület-lelőhelye. A Gregory folyó vízgyűjtő medencéjében található, mintegy 100 km²-nyi terület Queensland állam északnyugati részén fekszik és rendkívül gazdag oligocén- és miocénkori emlős-, madár- és hüllőfosszíliákban.[1]

A riversleighi kövületek különlegessége, hogy édesvízi mészkőből kerültek elő, nem nyomta össze őket a felső üledék súlya, így sok esetben megtartották háromdimenziós szerkezetüket.[2]

Az első fosszíliákat 1901-ben találták,[3] de egy előzetes tudományos felmérésre csak 1963-ban került sor. A területen 1976 óta módszeres feltárás folyik.[3] 1992-ben a Boodjamulla Nemzeti Parkhoz csatolták. Rendkívüli paleontológiai jelentősége miatt, a helyszínt 1994-ben (a dél-ausztráliai naracoortei barlangokkal együtt) felvették az UNESCO Világörökség-listájára.[4]

Ősmaradványok

[szerkesztés]
Nimbadon csontváza

Riversleigh fosszíliái kalciumban gazdag tavak és barlangok üledékéből származnak és a víz magas mésztartalma miatt igen jó állapotban maradtak fenn. Ezek az állatok a 30-10 millió évvel ezelőtti kort képviselnek, egy olyan időszakot, amikor az esőerdő fokozatosan félszáraz füves síksággá alakult át.[5] A kutatók ezáltal mintegy 20 millió éven át képesek követni a régió emlőseinek evolúcióját.[6] Riversleighen belül több mint 200 különálló lelőhelyről kerültek elő leletek.[3]

Itt található a világ leggazdagabb denevérfosszília-lelőhelye harmincöt fajjal;[6] különösen a barlangokból lehet sok denevércsontvázat feltárni.[3]

Külön érdekesség a tizenöt millió évvel ezelőtt élt Obdurodon dicksoni koponyája és majdnem teljes fogazata; ez a kloákás állat a kacsacsőrű emlősök evolúciójára derít fényt. Azonosították a nemrég kipusztult erszényes farkas rokonait is. A Nimbacinus dicksoni jó állapotban megmaradt koponyájából következtetni lehetett arra, hogy magánál nagyobb zsákmányt is el tudott ejteni.[7]

Az 1993-ban, egy addig ismeretlen barlanglelőhelyen megtalált Nimbadon 15-12 millió évvel ezelőtt élt és feltehetően a koaláéhoz hasonló életmódot folytatott.[8]

Más kövületekből azt lehetett nyomon követni, hogyan alakult ki a koala, miután az esőerdő fokozatosan száraz eukaliptuszerdővé változott.[9] A gerinceseken kívül néhány növény- és rovarkövület is előkerült.[3] A Riversleighben előkerült fajok közé tartoznak az alábbiak:[10]

Emlősök

[szerkesztés]

Madarak

[szerkesztés]
Az erszényes tapír (Palorchestes) rekonstrukciója

Hüllők

[szerkesztés]

Kétéltűek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Archer M; Hand, Suzanne J. & Godthelp H. [1991] 2000. Australia's lost world: Riversleigh, World Heritage Site. Reed, Sydney.
  2. Anna Salleh. „Huge skulls clues to snake evolution”, ABC Science, Australian Broadcasting Corporation, 2006. február 16. (Hozzáférés: 2010. augusztus 5.) 
  3. a b c d e The Australian Heritage Council. Australia' Fossil Heritage: A Catalogue of Important Australian Fossil Sites. Csiro Publishing, 43–44. o. (2012). ISBN 0643102302. Hozzáférés ideje: 2012. július 28. 
  4. Australian Fossil Mammal Sites (Riversleigh / Naracoorte). UNESCO World Heritage Centre. (Hozzáférés: 2015. május 17.)
  5. Riversleigh World Heritage Site, Boodjamulla (Lawn Hill) National Park: Nature, culture and history. Department of Environment and Resource Management, 2011. december 14. [2011. szeptember 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 28.)
  6. a b Australian Fossil Mammal Site - Riversleigh more information. Department of Sustainability, Environment, Water, Population and Communities, 2008. május 15. (Hozzáférés: 2012. július 28.)
  7. Jonathan Marker: This meat-eating marsupial may have hunted prey larger than itself. Science Recorder News., 2014. április 10. [2014. április 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. április 11.)
  8. a b Cave yields marsupial fossil haul”, BBC News, 2010. július 19. (Hozzáférés: 2010. augusztus 5.) 
  9. a b c d Dan Gaffney. „Loud and lazy but didn't chew gum: Ancient koalas”, PhysOrg, PhysOrg.com, 2009. december 19. (Hozzáférés: 2010. augusztus 5.) 
  10. Archivált másolat. [2017. április 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. április 25.)

Források

[szerkesztés]

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Riversleigh című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.