Kínai jüan
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Kínai jüan | |
| ISO 4217 kód | CNY |
| Devizajel | ¥ |
| Ország | Kína |
| Infláció | |
| Mértéke | 5,4% [1] |
| Árfolyam | |
| Aktuális árfolyam | XE Currency Converter |
| Váltópénz | |
| csiao () fen | 1/10 1/100 |
| Érmék | |
| Használatban | 1, 5 csiao (), 1 jüan () |
| Bankjegyek | |
| Használatban | 1, 5, 10, 20, 50, 100 jüan () |
| Kibocsátó | |
| Központi bank | People's Bank of China Weboldala |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kínai jüan témájú médiaállományokat. | |
A kínai jüan Kína hivatalos pénzneme. Neve kínai nyelven zsenminpi () (egyszerűsített kínai: 人民币; hagyományos kínai: 人民幣; pinjin: rénmínbì; szó szerinti jelentése: „népi pénz”, magyaros átírásban zsenminpi). Elterjedt rövidítése az RMB.
Kínában törvényes fizetési eszköz még a makaói pataca és a hongkongi dollár is. Emellett 2023-ban már intenzív nyilvános kísérleteket folytattak a digitális jegybankpénz, a digitális jüan (e-RMB) bevezetésére, ami már szintén törvényes fizetési eszköz.[2]
Váltópénz
[szerkesztés]A zsenminpi () egysége a jüan (). Kínai karakterekkel leírva két formája létezik: egy népies (元 – eredeti jelentése: ’első’) és egy hivatalos (圆 – eredeti jelentése: ’gömbölyű’), amelyet csekkek kitöltésénél alkalmaznak. Északon a jüan () helyett a „kuaj ()” (块 – eredeti jelentése: ’darabka’) elnevezést használják.
Egy jüan () 10 csiaót () (角 – eredeti jelentése: ’szeglet’) ér. Ezt Peking () környékén szokás „mao” (毛 – eredeti jelentése: ’pihe’) néven is említeni. Egy csiao () tovább osztható 10 fenre (分 – eredeti jelentése: ’feloszt’).
Érmék, bankjegyek
[szerkesztés]A zsenminpi () 1949-es bevezetése óta már öt sorozat jelent meg. Érdekesség, hogy valamennyi címletben létezik papírpénz, 1 jüan () és kisebb címletben fémpénz is. Papírpénzekből alapvetően már csak a negyedik (népviseletben lévő figurák) és ötödik sorozat van érvényben – miután a harmadik sorozatot 2000-ben a Kínai Nemzeti Bank visszahívta –, de a kisebb címleteknél, így az 1, 2 és 5 fenes bankjegyeknél még mindig az 1950-es években kibocsátott második sorozat (teherautó, repülő, hajó) van érvényben. A fenek kivételével mindegyik bankjegyen mind kínai, mind arab számjeggyel, illetve a bankjegy hátulján mandarin, mongol, ujgur és csuang nyelven () szövegesen is szerepel a címlet értéke.
1999-től folyamatosan új renminbi érme- és bankjegysorozatot (5. sorozat) vezetnek be. A legutolsót, az 1 jüanos () bankjegyet 2004. július 30-án hozták forgalomba.
Az eddig bevezteett 1, 5, 10, 20, 50 és 100 jüanos () bankjegy immár biztonsági jeleket (fémszál, vízjel, ultraibolya fény alatt fluoreszkáló rostok, hologramos számok (csak az 50 és 100 jüanos ()nál) is tartalmaz a pénzhamisítás ellen. Mindegyik bankjegyen Mao Ce-tung () képe látható a hivatalos állásfoglalás szerint a könnyű felismerhetőség érdekében. Sejthető azonban a Kínai Kommunista Párt Mao személyi kultuszára épülő politikai befolyásolása is a portrék mögött.
Több közgazdász, köztük Mao Jü-si () is 1997 óta azt javasolja, hogy vezessék be az 500 és 1000 jüanos () bankjegyeket, mert a kis címletek plusz költségeket jelentenek a pénzintézeteknek, mivel gyorsabban elhasználódnak ezek a címletek, és a tárolásuk is több helyet igényel. 2012-ben a központi bank kormányzóhelyettese, Hu Hsziao-lien () megerősítette, hogy nem bocsátanak ki újabb címletű bankjegyeket, mert az inflációt gerjeszt, és egy esetleges hamisítás esetén nagyobb veszteséget okoz, mint a kis címletű bankjegy.[3]
| Címlet | 2. sorozat | 3. sorozat | 4. sorozat |
|---|---|---|---|
| 1 fen |   |
Nem készült | |
| 2 fen |   |
Nem készült | |
| 5 fen |   |
Nem készült | |
| 1 csiao () |  
|
 
|
|
| 2 csiao () |  
|
 
|
|
| 5 csiao () |  
|
||
| 1 jüan () |    
|
 
|
|
| 2 jüan () |  
|
 
|
|
| 3 jüan () |   |
Nem készült | |
| 5 jüan () |    
|
 
|
|
| 10 jüan () | 
|
 
|
|
| 50 jüan () | Nem készült | ||
| 100 jüan () | Nem készült | ||
5. sorozat
[szerkesztés]2019. augusztus 30-án biztonságosabb bankjegyeket hoztak forgalomba, amelyek kinézetükben megegyeznek az eddig is forgalomban lévőkkel.[4]
| érték | méret | szín | leírás | dátum | ||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| előlap | hátlap | vízjel | nyomtatás | kibocsátás | visszavonás | |||
| 1 jüan () | 130 × 63 mm | sárga, zöld | Mao Ce-tung és orchidea | Három medencében tükröződik a hold a Nyugati-tónál | orchidea | 1999 | 2004. július 30. | forgalomban |
| 5 jüan () | 135 × 63 mm | bíbor | Mao Ce-tung és nárcisz | Taj-hegy () | Nárcisz | 2002. november 18. | ||
| 10 jüan () | 140 × 70 mm | kék | Mao Ce-tung és rózsa | Három Szoros a Jangce-folyónál | Rózsa | 2001. szeptember 1. | ||
| 20 jüan () | 145 × 70 mm | barna | Mao Ce-tung és lótusz | Kujlini táj () | Lótusz | 2000. október 16. | ||
| 50 jüan () | 150 × 70 mm | zöld | Mao Ce-tung és krizantém | Potala palota | Mao Ce-tung | 2001. szeptember 1. | ||
| 100 jüan () | 155 × 77 mm | vörös | Mao Ce-tung és Prunus mume | A népek nagy csarnoka | 1999. október 1. | |||
Története
[szerkesztés]A renminbit 1949-ben vezették be, röviddel azután, hogy a kommunisták megnyerték a polgárháborút. A kommunista kormány első feladata a hiperinfláció megállítása volt, amely az országot sújtotta ekkoriban. Miután ez megfékeződött, nyomták ki a második sorozatot még az 1950-es években.
A tervgazdaság időszakában a renminbi árfolyama teljesen valószerűtlen volt a külföldi valutákhoz képest, átváltását szigorú szabályok jellemezték. A kínai gazdaság 1978-as nyitása után kettős árfolyamrendszer került bevezetésre egy belföldre szánt valutával és egy a külföldiek számára készült renminbivel, amelynek árfolyama jóval az előző felett volt. Ez a rendszer kedvezett a feketegazdaságnak, ahol általánossá vált a pénzkereskedelem.
Később a Kínai Népköztársaság a nagyobb konvertibilitás elérése érdekében eltörölte a kettős árfolyamot, és a kialakított cserehelyeken az árfolyamok valósabb értéket vehettek fel. Jelenleg a renminbi magánszemélyek folyószámláin konvertibilis, míg a vállalkozásokén nem. A cél a teljes konvertibilitás elérése, ami azonban egyelőre csak távlati.
Árfolyama
[szerkesztés].jpg)
A renminbi árfolyamát 1994-től informálisan az amerikai dollár árfolyamához kötik. Ez a gazdaságpolitika Kína számára feltétlen előnyös, azonban a nemzetközi megítélése kettős. Az 1998-as ázsiai gazdasági válság során nagy szolgálatot tett a rendszer, mivel nem engedte Kína meggyengülését. Ám mostanság főleg az Amerikai Egyesült Államok egyre többször támadja a kötött árfolyamrendszert, mivel a dollár – és így a renminbi – gyengülésével Kína gazdasága még versenyképesebb lett az Amerikai Egyesült Államokéval szemben.
Az Amerikai Egyesült Államok a G7 és az Európai Unió támogatásával nyomást gyakorolt Kínára a renminbi árfolyamának növelése érdekében, hogy az import növekedjen, az export pedig csökkenjen. Kínában azonban tartják magukat a kötött vagy csúszó árfolyamhoz, mivel félnek a szabad árfolyam esetén fellépő spekulációktól. Kisebb módosítást azonban tervez a Kínai Népi Bank azáltal, hogy a jüan () árfolyamát már nemcsak az amerikai dollárhoz, hanem egy a dollárból, euróból és japán jenből álló kosárhoz kívánják majd kötni.
Kínát több támadás is éri, mivel valutája nem vihető ki az országból, így kényszerítve rá a külföldi turistákat, befektetőket, hogy ők vigyék oda külföldi valutájukat, amit külföldi államkötvényekbe fektethet be a kínai állam, ezáltal még nagyobb befolyást szerezve a nemzetközi gazdaságban. Másrészt a rendszer hátulütőjeként terepet ad a feketegazdaságnak.
A kínai valuta nemzetközileg konvertibilissé tétele, amely egyelőre csak a távlati célok között szerepel, alapvetően megosztja a nem kínai piaci résztvevőket. Míg a könnyűipar a lépéstől a jüan () felértékelődését várva a konvertibilitás elérése mellett kardoskodik, az olcsó kínai munkaerőre és termékekre építő számítástechnikai és kereskedelmi cégek érdeke a mostani rendszer megtartása.
Hongkongban a rögzítettől eltérő, piaci áron is kereskednek a valutával, és ehhez megkülönböztetésül a CNH kódot használják a a CNY helyett.
Déli hamisítványok
[szerkesztés]Dél-Kínában sok a hamis bankjegy és érme. Ezzel rengeteg embert próbálnak átverni, főként a taxisok. Ezt elkerülendő, érdemes pontos összeggel kifizetni a fuvardíjat, mivel visszaadáskor becsúsztathatnak a valódi bankjegyek és érmék közé egy-egy hamisat. Ha a pénzérme rozsdás, biztosan hamis. A bankjegyeknek van vízjelük, de érdemes megtapogatni Mao Ce-tung arcképének haját és kabátját a bankjegyen, ugyanis ha érdes az a felület, akkor valódi. Az igazi bankjegy további ismertetőjegyei:
- a tetején lévő minta összeér, ha kettéhajtjuk a bankjegyet,
- ha fehér papírhoz dörzsöljük, megfogja a papírt.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The World Factbook, 2011.
- ↑ 解码数字人民币："新"在何处 用在哪里？-新华网. www.xinhuanet.com . (Hozzáférés: 2021. április 6.)
- ↑ Maradnak a kis címletű bankjegyek Kínában
- ↑ China new 1-, 10-, 20-, and 50-yuan notes (B4118 - B4122) reported for 30.08.2019 introduction. [2019. május 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. május 2.)
További információk
[szerkesztés]- Jüan Yuan Renminbi - Kína történelmi és jelenlegi bankjegyei (CNY / RMB) 1953-2019. Heiko Otto. (Hozzáférés: 2019. október 24.) (angolul) (németül) (franciául)
- Jüan FEC - Kínai Népköztársaság deviza bizonyítványai (FEC) 1980–1994. Heiko Otto (angolul) (németül) (franciául)