Ugrás a tartalomhoz

Razvođe

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Razvođe
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeŠibenik-Knin
KözségPromina
Jogállásfalu
Irányítószám22303
Körzethívószám( 385) 022
Népesség
Teljes népesség137 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság281 m
IdőzónaCET, UTC 1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 43° 55′ 44″, k. h. 16° 06′ 28″43.928980°N 16.107708°EKoordináták: é. sz. 43° 55′ 44″, k. h. 16° 06′ 28″43.928980°N 16.107708°E
SablonWikidataSegítség

Razvođe falu Horvátországban Šibenik-Knin megyében. Közigazgatásilag Prominához tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Knintől légvonalban 14, közúton 20 km-re délnyugatra, községközpontjától 5 km-re délkeletre, Dalmácia északi-középső részén, a Promina-hegység nyugati lejtői alatt fekszik.

Története

[szerkesztés]

Területe már az ókorban is lakott volt, ezt bizonyítja a Grudine nevű településrészen a Klepo család háza közelében 1800 körül előkerült római szarkofág, valamint a Bristovace területén 1892-ben talált római sírfelirat. Ugyancsak római lelet a Bunarac forrásánál, az úttól öt méterre talált, határt jelölő feliratos kő.[2]

Neve a „razvode” (vízválasztó) főnévből származik, amely onnan ered, hogy eső esetén a Promina-hegységről lezúduló víz innen több irányban folyik tovább. A falu lakosságáról az első adat 1484-ből származik, amikor birtokosa Ivan Kučić megemlíti, hogy itteni birtokára vlach pásztorok települtek, akik nemcsak a török által megszállt területekről, hanem a velencei területekről is érkeztek.[2] A török 1522-ben szállta meg ezt a területet, melynek korábbi lakossága nagyrészt nyugatra menekült. A község területe a moreai háború során 1688-ban szabadult fel a török uralom alól.

A velencei összeírások alapján a 18. században a Bibić, Boljanić, Ćučić, Dodić, Duić, Jakovljević, Klepić. Kulić, Lacić. Maleš, Mirković, Pantelić, Pokrajac. Rajčević, Sekulić, Stanić, Josić Skomalj, Suman, Vuković, Vojčić és Vaslaga családok éltek a településen.[2] Miután 1797-ben a francia seregek felszámolták a Velencei Köztársaságot osztrák csapatok szállták meg. 1809-ben a Francia Császárság Illír Tartományának része lett. 1815-ben a bécsi kongresszus újra Ausztriának adta, amely a Dalmát Királyság részeként Zárából igazgatta 1918-ig. A falunak 1857-ben 709, 1910-ben 1104 lakosa volt. Az első világháború után előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett.

Az 1970-es években nagy számú lakosság vándorolt ki a jobb megélhetés reményében. 1991-ben lakosságának 66 százaléka horvát, 31 százaléka szerb volt. A délszláv háború idején 1991-ben szerb felkelők és a JNA csapatai szállták meg és a Krajinai Szerb Köztársasághoz csatolták. Katolikus templomát felgyújtották, horvát lakossága elmenekült. A horvát hadsereg 1995 augusztusában a Vihar hadművelet során foglalta vissza a települést. Szerb lakossága nagyrészt elmenekült. A falunak 2011-ben 170 lakosa volt.

Lakosság

[szerkesztés]
Lakosság változása[3][4]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
709 708 715 816 973 1.104 1.070 1.128 1.135 1.183 1.154 1.019 710 507 193 170

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • A Mindenszentek tiszteletére szentelt katolikus templom valószínűleg egy régi temetőkápolna alapjaira épült 1867-ben. A délszláv háború idején a szerbek felgyújtották, 1996-ban építették újjá.
  • A Szent Nedeljica tiszteletére szentelt pravoszláv templom az 1969-ben épült.

Jegyzetek

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]