Ravno Rašće
| Ravno Rašće | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Sziszek-Monoszló |
| Község | Glina |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 44403 |
| Körzethívószám | ( 385) 44 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 69 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 162 m |
| Időzóna | CET, UTC 1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 18′ 15″, k. h. 16° 08′ 47″45.304167°N 16.146389°EKoordináták: é. sz. 45° 18′ 15″, k. h. 16° 08′ 47″45.304167°N 16.146389°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Ravno Rašće falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Glinához tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Sziszek városától légvonalban 26, közúton 41 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban 5, közúton 6 km-re délkeletre, a Maja-folyó jobb partján fekszik. Nyugati részén halad át a Glinát Dvorral összekötő 6-os számú főút.
Története
[szerkesztés]Ravno Rašće a környék számos településéhez hasonlóan a 17. század vége felé nagyrészt a Boszniából a török uralom elől menekülő pravoszláv szerbekkel, kis részben horvátokkal népesült be. 1696-ban a szábor a bánt tette meg a Kulpa és az Una közötti határvédő erők parancsnokává, melyet hosszas huzavona után 1704-ben a bécsi udvar is elfogadott. Ezzel létrejött a Báni végvidék, horvátul Banovina (vagy Banja), mely katonai határőrvidék része lett. 1745-ben megalakult a Glina központú első báni ezred, melynek fennhatósága alá ez a vidék is tartozott. 1881-ben megszűnt a katonai közigazgatás. A falunak 1857-ben 340, 1910-ben 534 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett.
A második világháború idején a Független Horvát Állam része volt. A délszláv háború előestéjén lakosságából 198 szerb és 105 horvát nemzetiségű volt. A falu 1991. június 25-én jogilag ugyan a független Horvátország része lett, de szerb lakossága a Krajinai Szerb Köztársasághoz csatlakozott. A szerb erők a horvát lakosságot elűzték. 1995. augusztus 8-án a Vihar hadművelettel foglalta vissza a horvát hadsereg. A szerb lakosság elmenekült de később többen visszatértek. A településnek 2011-ben 129 lakosa volt, akik mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak.
Népesség
[szerkesztés]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 340 | 384 | 348 | 486 | 558 | 534 | 552 | 575 | 457 | 485 | 496 | 440 | 385 | 314 | 163 | 129 |
Nevezetességei
[szerkesztés]A nemzeti felszabadító háború áldozatainak emlékműve.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
[szerkesztés]- Glina város hivatalos oldala (horvátul)
- Glina község rendezési tervének III. módosítása 2017. (horvátul)
További információk
[szerkesztés]- Glina város információs portálja (horvátul)
- A felső-károlyvárosi pravoszláv püspökség honlapja (szerbül)
