Rava (Zára)
| Rava | |
 | |
| Rava kikötője | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Zára |
| Község | Zára |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 23 283 |
| Körzethívószám | ( 385) 023 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 67 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 69 m |
| Időzóna | CET, UTC 1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 01′ 19″, k. h. 15° 03′ 55″44.021953°N 15.065217°EKoordináták: é. sz. 44° 01′ 19″, k. h. 15° 03′ 55″44.021953°N 15.065217°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Rava falu Horvátországban Zára megyében. Közigazgatásilag Zárához tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Zárától légvonalban 17 km-re délnyugatra, az azonos nevű sziget középső részén fekszik. Rava szigete Iž és Dugi szigete között található, területe 3,63 km², délnyugatról a Ravai-csatorna, északkeletről az Iži-csatorna határolja. A sziget partja tizenhárom tengeröblével az összesen tizenöt kilométer hosszú partot tekintve rendkívül tagolt. Legmagasabb pontja a 98 méter magas Babićovac. A sziget területét szárazon rakott falakkal osztották részekre. A szigeten az idők során két település fejlődött ki, a középen fekvő Vela Rava és az északnyugati részen fekvő Mala Rava. Vela Rava a sziget egyik magaslatán települt, de újabban a tengerparton is épült mintegy húsz ház. Vela és Mala Ravát mintegy két kilométer hosszú betonozott út köti össze, amely a régi út nyomvonalán halad.
Története
[szerkesztés]A szigetet a 13. században említik először, amikor a történeti források a zárai Raua családot is említik akiknek 1269-ben birtokuk volt itt. Ennek a családnak a szomszédos dugi szigeti Dragovén is volt birtoka a 14. században. Rava Nagyboldogasszony templomát és Cvitko nevű plébánosát 1391-ben említik először.[2] 1460-ban azonban már a szintén dugi otoki Luka plébániájának volt alárendelve. Ezt erősíti meg az 1579-es egyházi vizitáció is amelyben az áll, hogy Raván a vasárnapi istentiszteletet és a szentségeket a lukai Szent István plébánia (“Sancti Stephani Vallis de Lucha”) szolgáltatja.[2] Ravának csak 1613-ban lett önálló káplánja, ettől az évtől vezették anyakönyveit is. A mai plébániatemplomot 1629-ben építették. Az 1579-es vizitáció szerint Ravának 100 lakosa volt. Az 1603-as vizitációban 20 családot és 70 áldozót említenek, ami ismét mintegy 100 lakost jelentett. 1608-ban 154 lakosa volt. 1760-ban 24 család élt itt 176 fővel.[2] 1857-ben 173, 1910-ben 400 lakosa volt. Iskoláját 1914-ben nyitották, de az 1990-es évek közepén bezárták. Az első világháborút követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. Lakossága különösen az 1970-es években csökkent jelentősen, amikor a fiatalok közül sokan a nagyobb ipari városokba, Zárára és Fiumére költöztek, míg mások a könnyebb kenyérkereset reményében Amerikába, Ausztráliába vándoroltak ki. A ravaiak 1991. augusztus 17-én és 18-án ünnepelték a plébániatemplom fennállásának hatszázadik évfordulóját. Ez alkalomból Marijan Oblak zárai érsek a szomszédos plébániák papjaival tartott koncelebrációs mise keretében új templomi zászlót szentelt fel, amelyet a Raváról elszármazott kivándoroltak adományoztak a templomnak.[2] A falunak 2011-ben 117 lakosa volt. A településen bolt és posta működik.
Lakosság
[szerkesztés]| Lakosság változása[3][4] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 173 | 219 | 247 | 335 | 400 | 400 | 491 | 375 | 411 | 371 | 305 | 234 | 147 | 120 | 98 | 117 |
Nevezetességei
[szerkesztés]A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt plébániatemplomát 1629-ben építették. Kőből épített egyhajós épület háromszögű oromzattal és három oltárral. A főoltáron a Nagyboldogasszony szép, régi képe látható. Az oltár előtt a rabi Dominis család latin feliratos sírkőlapja látható 1606-ból. A templom homlokzatán jobb oldalon kis domborművön Szűz Mária látható két angyallal. A templom körül temető van. A plébániaházat 1860-ban építették. A templomban néhány régi glagolita betűs misekönyv és breviárium található. Máig fennmaradt egy régi népi glagolita énekeskönyv is.[2]
Galéria
[szerkesztés]-
A Lokvina-öböl Mala Raván -
Csónakok a Lokvina-öbölben -
A Lokvina-öböl -
A Grbavac-öböl -
A Marnjica-öböl -
A Grbačina-öböl
További információk
[szerkesztés]- Zára turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- A zárai érsekség honlapja (horvátul)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ a b c d e Zupe.zadarskanadbiskupija.hr:Rava (Rava egyházi emlékei) Archiválva 2015. július 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
