Raoul Hausmann
| Raoul Hausmann | |
 | |
| A Haladó művészek első nemzetközi kongresszusán, Hausmann balról a második | |
| Született | 1886. július 12.[1][2][3][4] Bécs[5][6][7] |
| Elhunyt | 1971. február 1. (84 évesen)[1][2][3][4] Limoges[8][6] |
| Állampolgársága | |
| Foglalkozása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Raoul Hausmann témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Raoul Hausmann Bécs, 1886. július 12. – Limoges, 1971. február 1.) osztrák származású német dadaista költő és képzőművész.
Élete
[szerkesztés]A fonetikus verseket író Hausmann személyében egy „dadazófus” tűnt fel Berlinben. Meggyőződéses dadaista volt élete végéig. A berliniek költői termése főleg a fonetikus írások, vagy ahogy a második világháború után nevezik, a „lettrizmus” kifejlesztéséből állt. Emellett fotómontázsokat is készített. Hausmann mindvégig magának követelte a fotómontázs megteremtőjének a címét. A fotómontázsok általában fotográfiai elemeket kapcsolnak össze, de olykor más elemeket is tartalmaznak (különböző nyomtatványok, katalógusok, illusztrált folyóiratok, valamint rajzok, képrészletek, metszetek).
Művei
[szerkesztés]- Az emberek és az angyalok a mennyben élnek
- Gurk: Fej és a szöveg kapcsolata
- Korunk szelleme: (1919) A dadaistáknál kedvelt témakör volt az anatómia, és azon belül is a fej megjelenítése, mint a ráció kigúnyolása. A kép az emberi gondolkodás behatároltságát, csököttségét jeleníti meg.
- Művészetkritikus: A dadaisták másik nagy műfaja a karikatúra. A kritikus kezében dárdaként egy nagy toll van.
- Elasticum: (1920)
- Dadaista kézi atlasz: (1920)
- Dada-mozi: (1921) Divathirdetések, gépek, cipők, közeli testrészek, automobilok képeit használta fel. A csoportra igen jellemző „Dada mondta” (Dada siegt) felirat is itt van.
- Tatlin otthon: (1920) Elvben Tatlin jelenik meg, de közvetlenül nem ismerték őt. Ha ismerték volna, akkor nem adtak volna rá fehér inget, mert Tatlin csak a saját maga által gyártott ruhákban volt hajlandó megjelenni. Így az a mondat sem különösebben hiteles, mely az 1920-as dada-vásáron hangzott el: „A művészet halott, éljen Tatlin gépművészete!”
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ a b Raoul Hausmann (holland nyelven)
- ↑ a b Raoul Hausmann (angol nyelven). Oxford University Press, 2006
- ↑ a b The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 11.)
- ↑ a b Artists Artworks (angol nyelven). (Hozzáférés: 2021. augusztus 10.)
- ↑ ZKM Center for Art and Media Karlsruhe. (Hozzáférés: 2022. június 30.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 30.)
- ↑ Museum of Modern Art online collection (angol nyelven). (Hozzáférés: 2019. december 4.)
Források
[szerkesztés]- Raoul Hausmann (német nyelven). whoswho.de. (Hozzáférés: 2017. február 17.)
