Jangon
Jangon (Rangun) | |
Közigazgatás | |
Ország | Mianmar |
Alapítás éve | 1035 |
Körzethívószám | 01 |
Testvérvárosok | |
Népesség | |
Teljes népesség | 6 874 000 fő (2022)[1] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 15 m |
Terület | 576 km² |
Időzóna | UTC 06:30 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 16° 47′ 42″, k. h. 96° 09′ 36″16.795000°N 96.160000°EKoordináták: é. sz. 16° 47′ 42″, k. h. 96° 09′ 36″16.795000°N 96.160000°E | |
Jangon (Rangun) weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Jangon (Rangun) témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Jangon (burmai: ရန်ကုန်; nyugati átírásban Yangon),[2] korábban: Rangun, Mianmar (Burma) legnépesebb városa, 1862-től 2005-ig az ország fővárosa.[3]
Fekvése
[szerkesztés]A város az Iravádi (Irrawady) hatalmas deltájának keleti részén, a Rangun (Hlaing) nevű folyóág mellett épült.
Éghajlat
[szerkesztés]Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Rekord max. hőmérséklet (°C) | 38,9 | 38,9 | 40,0 | 41,1 | 41,1 | 37,8 | 37,8 | 34,4 | 38,9 | 37,8 | 38,9 | 35,6 | 41,1 |
Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 33,2 | 35,2 | 36,7 | 37,5 | 34,2 | 30,8 | 30,3 | 30,0 | 30,9 | 32,2 | 33,1 | 32,5 | 33,0 |
Átlagos min. hőmérséklet (°C) | 16,7 | 18,4 | 21,0 | 23,8 | 24,3 | 23,6 | 23,2 | 23,2 | 23,2 | 23,1 | 21,3 | 17,8 | 21,6 |
Rekord min. hőmérséklet (°C) | 12,2 | 13,3 | 16,1 | 20,0 | 20,0 | 20,0 | 21,1 | 20,0 | 20,0 | 20,0 | 15,0 | 12,8 | 12,2 |
Átl. csapadékmennyiség (mm) | 0 | 3 | 12 | 38 | 328 | 566 | 606 | 571 | 394 | 200 | 59 | 7 | 2783 |
Havi napsütéses órák száma | 300 | 272 | 290 | 292 | 181 | 80 | 77 | 92 | 97 | 203 | 280 | 288 | 2452 |
Forrás: Danish Meteorological Institute (sun and relative humidity 1931–1960),[4] Tokyo Climate Center (mean temperatures 1981–2010)[5] |
Története
[szerkesztés]A várost a XVIII. században alapították. Helyén az alapítás előtt egy kisebb település, Dagon állt, melyet a középkorban itt épült Sve Dagon nevű pagodájáról neveztek el. Ez a Mon-királyok idején, a XV. század elején lett város.
1755-ben az utolsó burmai dinasztia megalapítója, Alaungpaja az ország egyesítése után új várost alapított és kikötőt építtetett Dagon helyén, és ide helyezte át székhelyét. Az új városnak a Jangon ("a harc vége") nevet adta.
1824-ben az első angol-burmai háború kezdetén az országba benyomuló britek elfoglalták, azonban 1826-ban távozniuk kellett a városból.
1852-ben a második angol-burmai háború alatt újból brit fennhatóság alá került, és Brit Felső-Burma közigazgatási központja lett.
1885-ben Burma teljes meghódítása után Rangun az egész gyarmat közigazgatási székhelye lett és gyors fejlődésnek indult a delta mezőgazdasági termékeinek feldolgozása és a tengeri kikötő forgalmának köszönhetően.
1872-ben Rangun lakosainak száma elérte a 100 000 főt.
1931-ben a lakosság száma már 400 000 főre gyarapodott.
A második világháború alatt a japán megszállás ellen felszabadító mozgalom bontakozott ki.
1945-ben Rangunt az egyesített burmai és angol erők szabadították fel.
1948-ban a független Burma fővárosa.
1985-ben Rangun lakossága az elővárosokkal együtt már megközelítette a 2,6 milliós lélekszámot.
A város lakosságának többsége burmai, de mellettük még indiai, kínai, karen és más kisebb nemzetiség tagjai is lakják.
Rangun mára Burma legfontosabb iparvárosává, kikötőjévé és kereskedelmi központjává vált, és a város több kulturális intézménynek is székhelye.
Gazdaság
[szerkesztés]Rangun gazdasági élete szorosan kapcsolódik a kikötőhöz. A mély vizű Rangun folyó északi partján több kisebb-nagyobb kikötő is található, melyeket a nagy óceánjáró hajók is megközelíthetnek, az ország külkereskedelmének majdnem 90%-a ezeken át bonyolódik le.
Rangunt a világ legnagyobb rizskiviteli kikötőjeként tartják számon, de innen a rizsen kívül egyéb mezőgazdasági terméket és bányakincseket is exportálnak, többek között: gyapotot, fát, nyersgumit és érceket is. Az országba csereképpen a kikötőn keresztül félkész termékek, gépek, vegyi anyagok érkeznek az országba.
Az Iravádi vízi útján jutnak el a városba a delta halászati és mezőgazdasági termékei, Felső-Burma hegyvidékének fája, érce, valamint a csővezetéken keresztül a kőolaj is. Rangunt a folyami hajójáratok az ország minden nagyobb városával összekötik. A főváros egyúttal a hazai vasutak és országutak csomópontja is. A folyó partján és az úszóbárkákon is tucatjával sorakoznak a rizshántolók és magtárak.
A kikötő mellett található piacokon a halászat egzotikus termékein kívül a deltavidékről ideszállított gyümölcs- és zöldségfélék sokasága cserél gazdát, de megtalálható itt például a rizzsel töltött bambuszrügy, mangó, mandarin, ananász, batáta és a dinnyefa gyümölcse, vagy gyöngyház, emléktárgyak, bambuszból készült háztartási cikkek is.
Oktatás
[szerkesztés]Rangunban több felsőoktatási intézmény is található. Egyetemét 1920-ban alapították, de a városban van műszaki, mezőgazdasági és szépművészeti főiskola is.
Nevezetességek
[szerkesztés]- Sve Dagon pagoda - a világ egyik legnagyobb pagodája. Aranyozott központi sztúpája 100 méter magasságú.
A legenda szerint kora meghaladja a 2000 évet. A fennmaradt dokumentumok azonban a XIV. századra teszik építését. A Sve Dagon mai alakját a 18. században nyerte el. Központi sztúpája tetején a hét aranyozott gyűrűn nyugvó "esernyőt" több mint ezer arany és ezüstcsengettyű veszi körül, melyek már a könnyű szélben is megszólalnak. Fölöttük egy szélkakas és egy drágakövekkel ékesített arany gömb csillog.
A Sve Dagonhoz a fősztúpán kívül 72 aranyozott tetejű templom, álló, ülő és fekvő buddha-szobrok, valamint csipkézett tetejű kecses kolostorok és a zarándokok számára épült házak tartoznak.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.demographia.com/db-worldua.pdf
- ↑ Yangon | Map, Myanmar, History, & Facts | Britannica (angol nyelven). www.britannica.com. (Hozzáférés: 2023. szeptember 5.) „It was known abroad as Rangoon until 1989, when the government of Myanmar requested that Yangon, a transliteration reflecting the Burmese pronunciation of the city’s name, be used by other countries.”
- ↑ https://en.wikipedia.org/wiki/List_of_capitals_of_Myanmar
- ↑ Myanmar – Rangoon (dán nyelven). Climate Data for Selected Stations (1931–1960). Danish Meteorological Institute. [2013. április 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. február 23.)
- ↑ Normals Data: YANGON - MYANMAR Latitude: 16.77°N Longitude: 96.17°E Height: 14 (m). Japan Meteorological Agency. [2019. január 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. január 13.)
Források
[szerkesztés]- A világ fővárosai. Kossuth Könyvkiadó (1986). A Rangunról szóló rész Náhlikné Karceva Valentina munkája nyomán készült.