Ranger–9

Ranger-9
Ország	Amerikai Egyesült Államok
Űrügynökség	NASA
Gyártó	Jet Propulsion Laboratory
Küldetés típusa	becsapódás
Küldetés
Célégitest	Hold
Indítás dátuma	1965. március 21.
Indítás helye	Cape Canaveral Launch Complex 12 Cape Canaveral Air Force Station
Hordozórakéta	Atlas-Agena B
Megérkezés	1965. március 24.
Küldetés vége	1965. március 24-én becsapódott a Holdba
Időtartam	64,5 óra
Az űrszonda
Tömeg	367 kg
A Wikimédia Commons tartalmaz Ranger-9 témájú médiaállományokat.

A Ranger–9 (angolul: útkereső) amerikai űrszonda, amelyet a Ranger-program keretében indítottak, Hold kutató műhold.

Küldetés

A szondát a NASA Jet Propulsion Laboratoryban fejlesztettek ki. A NASA a Hold látható oldalának módszeres kutatását kezdte meg, amely a Surveyor-programmal, majd a Lunar Orbiter-programmal folytatódott és az Apolló-programmal, a Holdra szállással csúcsosodott ki. A Mariner-program keretében a kifejlesztett rendszert használták.

A sok kudarc miatt a törölték a szeizmométer tartály ledobását, egyszerű művelettel kellett a Holdba csapódnia.

Jellemzői

1965. március 21-én a Cape Canaveral Air Force Station kilövőállomásról egy 140 tonnás három és fél (indításnál szilárdhajtóanyagú segédrakéták) fokozatú Atlas–Agena B rakétával állították Föld körüli pályára. 185 kilométer magasságú Föld körüli parkolópályán történő repülést követően, az orbitális egység utolsó fokozatának újraindításával sikeresen elérték a második kozmikus sebességet, biztosítva a Hold megközelítését. Hossztengelyében stabilizált, a Hold–Nap összekötő egyenessel párhuzamos volt. Március 23-án a korrekciós manővert biztosító hideggázrakétákkal kiigazították pályaelemét. 2263 kilométer magasságból 19 perc alatt 5814 igen jó minőségű felvételt sikerült továbbítania a földi vevőállomások felé. Az utolsó, értékelhető képet 25 (!) centiméter magasságból szolgáltatta.

64,5 óra repülés után március 24-én az Alplhonsus kráter belsejébe, a tervezett becsapódási helytől 4,5 kilométerrel, 2,67 kilométer/másodperces sebességgel ütközött a Holddal. A becsapódás helye: 12,83°D, 357,63°K, ez az Aphonsus kráterben, a központi csúcs mellett van.

A szondát egy hatszögletű vázra építették. Az energiaellátást kettő napelemtábla (8680 napelemlapocskával), illetve akkumulátorok segítségével (AgZn) biztosította. A testben illetve a tetején levő kúpos műszeres térben helyezték el a vidikon-televíziós kamerákat, az elektronikát és a helyzetszabályzót, a telepeket, a vezérlőegységet, a rádióadókat, a helyzetszabályzó hideggáz tartályt- illetve fúvókát. Egyéb tudományos műszereket nem tartalmazott. Átmérője 1,52 méter, magassága 2,51 méter. A nyitott napelemtáblák 4,57 méterrel növelték meg az átmérőjét. Tömege 366 kilogramm. A rádiókapcsolatot egy kis botantenna és egy, a Földre irányított, 1,2 méter átmérőjű parabolaantenna biztosította.

Források

• (1965) „újságcikk”. Repülés 1965. XVIII. évfolyam 3. szám. 
• Űrhajózási lexikon. Főszerk. Almár Iván. Budapest: Akadémiai – Zrínyi. 1981. ISBN 963 05 2348 5

További információk

• Ranger–9. nasa.gov. (Hozzáférés: 2013. január 10.) - A Ranger-program története (PDF), 1977]
• Ranger–9. lib.cas.cz. [2013. október 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. január 10.)
• Ranger–9. astronautix.com. (Hozzáférés: 2013. január 10.)
• A Ranger-9 becsapódásáig közvetített képekből álló kisfilm a youtube-on Archiválva 2012. augusztus 26-i dátummal a Wayback Machine-ben

Elődje: Ranger–8

Ranger műhold 1961–1965

Utódja: Program vége