Réti Richárd

Réti Richárd
Réti Richárd (1924)
Személyes adatok
Születési dátum	1889. május 28.
Születési hely	Bazin
Halálozási dátum	1929. június 6. (40 évesen)
Halálozási hely	Prága
Állampolgárság	osztrák-magyar, csehszlovák
Iskolái	Bécsi Egyetem
Versenyzői adatok
Cím	sakkmester
Legmagasabb Élő-pontszám	2710 (1920 december)
Legmagasabb ranglista	5. (1920 augusztus)
A Wikimédia Commons tartalmaz Réti Richárd témájú médiaállományokat.

Richard Réti (Bazin, 1889. május 28. – Prága, 1929. június 6.) híres német anyanyelvű osztrák-magyar sakkmester, a monarchia felbomlása után csehszlovák sakknagymester volt, sakkfeladványszerző, sakkszakíró.

2018-ban a World Chess Hall of Fame (Sakkhírességek Csarnoka) tagjai közé választották.

Élete

Apja zsidó orvos volt, egy francia nevelőnő foglalkozott vele. Iskolásként 1904-ben Bécsbe költözött az anyjával, ahol elvégezte a gimnáziumot és matematikát hallgatott az egyetemen, de hamarosan a sakk bűvölte el. A bécsi Café Centralban elvesztette szemináriumi dolgozatát, s mivel nem találta, hátat fordított az egyetemnek, és hivatásos sakkozó lett.

Tartakover mesélte később:

Réti matematikát hallgatott, de nem volt száraz matematikus, Bécs színeiben játszott, de nem volt bécsi, a régi Magyarországon született, de nem tudott magyarul, nagyon gyorsan beszélt, de megfontolva cselekedett, és a legjobb sakkozó lett, de nem harcolta ki a sakk-koronát. Ő, igenis egy kutató művész, aki inkább a dolgok „miértjével”, mint a dolgok lényegével foglalkozik…

Az első világháború végén Prágába költözött. 1918 és 1924 között voltak a legnagyobb sikerei, ekkor a világ legjobbjai között volt. Az 1924-es évben tíz év után ő volt az első, aki megverte a nagy Capablancát egy tornán.

Réti egyike volt a sakkmegnyitás radikális megújítóinak, Nimzowitsch-csal, és Breyer Gyulával együtt a „Hypermodern Sakkiskola” nevezetes vezéregyéniségeként. A nevét viselő Réti-megnyitás (1.Hf3 d5 2.c4) azonknak az időknek egyik jellegzetes vívmánya.

Réti 1925-ben világrekordot állított fel vakszimultánban 29 táblán: 21 partit nyert, hatot remizett, és kettőt vesztett.

A sakk-irodalomban is maradandó mesterműveket írt, könyvei: Die neuen Ideen im Schachspiel 1922, és a Die Meister des Schachbretts 1930 a sakkirodalom klasszikus alkotásai.

Negyvenévesen Réti Prágában skarlát áldozata lett.

Végjátékfeladvány

Zsenialitása a végjátékfeladványok területén is mutatkozott. Leghíresebb műve 1921. december 4-én jelent meg az Ostrauer Morgenzeitung napilapban. Ez valószínűleg a legismertebb végjátékfeladvány, amit valaha szerkesztettek. A szerzemény alapgondolata a közismert senecai szólás tagadása: Aki két nyúl után fut, egyiket sem fogja meg. Tartakower úgy dicsérte ezt a művet, mint a kör négyszögesítését.

Világos indul és döntetlent ér el

Első pillantásra ez lehetetlen, hisz a világos király nem tudja behozni a sötét gyalogot, és a sötét királynak nincs semmi gondja a világos gyaloggal.

Megfejtés:

1. Kh8-g7!! h5-h4

Vagy 1. –, Kb6 2. Kf6 h4 3. Ke5 h3 4. Kd6 h2 5. c7 =

2. Kg7-f6 h4-h3

Ha most 3. Ke5? akkor 3. –, h2 sötét nyer.

3. Kf6-e6 vagy 3. Kf6-e7

Döntetlen.

Források

• Harry Golombek: Richard Rétis beste Partien. Überarbeitete Neuauflage von John Nunn. Beyer-Verlag, Hollfeld 2002. ISBN 3-88805-268-8
• Ján Kalendovský: RICHARD RÉTI šachový myslitel, Olympia, Praha, 1989
• Barcza, Gedeon, Földeák Árpád. Magyar Sakktörténet 3.. Sport, 174. o. (1989). ISBN 963 253 321 6 

További információk

• Réti játszmái