Ráfael Győző Viktor
Ráfael Győző Viktor | |
Született | 1900. szeptember 28.[1] Komárom[2] |
Elhunyt | 1981. április 20. (80 évesen)[2] Budapest[2] |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása |
|
Iskolái | Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskola (1921–1926) |
Kitüntetései | Nemes Marcell-díj (1921) |
Sírhelye | Óbudai temető (30-VI-12) |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Ráfael Győző Viktor (Komárom, 1900. szeptember 28. – Budapest, 1981. április 20.) magyar festőművész, grafikus.
Életpályája
[szerkesztés]1919-ben az orvosi egyetem hallgatója volt. 1920-ben már a budapesti Iparművészeti Iskola keramikus szakán tanult. 1921–1926 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola hallgatója volt, ahol Vaszary János oktatta. 1922-ben ösztöndíjjal Münchenben, 1926-ban Rómában is tanult. 1927-től a Képzőművészek Új Társasága tagja volt. 1928-ban Párizsba utazott. 1928-ban az Új Művészek Egyesülete tagja volt. 1928-ban bécsi, varsói, krakkói magyar tárlatokon, majd a Velencei Biennálén szerepelt képeivel. 1929–1940 között Egyiptom, Szudán, Etiópia, Libanon, Szíria, Irak városaiban dolgozott. 1932–1934 között részt vett a mezopotámiai Ur város romjainak föltárásában. 1940-től a Szocialista Képzőművészek Csoportjának tagja volt. 1945-ben alapító tagja volt a Rippl-Rónai Társaságnak. Az 1950-es években az Aquincumi Múzeum főrestaurátora volt.
Munkássága
[szerkesztés]Egyiptomban leletmentő restaurátorként dolgozott. Sir Charles Leonard Woolley angol régész munkatársa volt. Nabukonodozor ókori uralkodó nyári palotáját rekonstruálta, és a falképekről másolatokat készített a Louvre számára. Munkái közé tartozik a damaszkuszi parlament bejáratának és mennyezetének díszítése, a királyi palota átalakítása Bagdadban, a bejrúti országház falképeinek festése, paloták, szállodák kialakítása, festmények, szobrok hosszú sora jelzi közel-keleti alkotói munkásságának sikerét. Erdélyben és a Balatonnál festett tájképein és alakos kompozícióin adott számot a természetben és az itthoni művészeti életben szerzett tapasztalatairól. A mellőzöttség éveiben is egymás után alkotta a kubizmus és a konstruktivizmus jegyeit továbbfejlesztő, egyénivé nemesítő képeit.
Sírja az Óbudai temetőben látogatható (30-VI-12).
Művei
[szerkesztés]- Gondolkodó (1926)
- Női akt (1928)
- Önarckép (1932)
- Narancsszüret Bejrútban (1934)
- Csíkzsögödi vásár (1942)
- Ábrahámhegyi táj (1942)
- Hűvösvölgyi táj (1942)
- Méra (1942)
- Nyújtózkodó akt (1944)
- Bohóc szamáron (1952)
- Zenebohóc (1954)
- Fekvő akt (1959)
- Tánc (1960)
- Lendület (1969)
- Városi fények (1969)
- Fejkendős kislány (1972)
- Absztrakt kompozíció
- Aktok
- Ballada
- Sirató asszonyok
- Ülő fiú
Kiállításai
[szerkesztés]Egyéni
[szerkesztés]- 1929 Bécs
- 1930 Budapest (Gadányi Jenővel)
- 1937, 1965 Bejrút
- 1944 Zürich
- 1947, 1949, 1964, 1984-1985, 1990, 1999 Budapest
- 1963 Prága
- 1964 Esztergom
- 1965 Varsó
- 1983 Pápa
- 1990 Győr
Válogatott, csoportos
[szerkesztés]Díjai
[szerkesztés]- Nemes Marcell-díj (1921)
- Velencei Biennálé, Velence, aranyérem (1928)
Források
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- Artportal.hu Archiválva 2019. augusztus 6-i dátummal a Wayback Machine-ben
- http://www.haasgaleria.hu/kut/rafael.pdf
További információk
[szerkesztés]- Haits Géza: Ráfael Viktor Mecset utcai műtermében (Művészet, 1964. 11. sz.)
- Dévényi Iván: Ráfael Győző (Művészet, 1970. 9. sz.)
- Szíj Rezső: Ráfael Győző (kismonográfia a művész kiadásában, Budapest, 1972)
- Heitler László: Festőpálya Rév-Komáromtól Bagdadig (Új Forrás, 1985. 3. sz.)
- Kortárs magyar művészeti lexikon I–III. Főszerk. Fitz Péter. Budapest: Enciklopédia. 1999–2001. ISBN 963-8477-43-1
- Magyar festők és grafikusok adattára. A kutató-, föltáró- s gyűjtőmunkát végezte Seregélyi György. Szeged, 1988.
- Művészeti kislexikon. Szerk. Lajta Edit. Budapest: Akadémiai. 1973. 687. o. ISBN 9630515245
- Művészeti lexikon. Felelős szerkesztő: Lajta Edit. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1965-1968.
- Révai új lexikona XVI. (Rac–Sy). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2005. ISBN 963-955-626-2
- Új magyar életrajzi lexikon V. (P–S). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2004. ISBN 963-547-414-8
- ↑ Artists of the World Online (német és angol nyelven). K. G. Saur Verlag, 2009
- ↑ a b c PIM-névtér-azonosító. (Hozzáférés: 2020. június 12.)