Rábacsanak
| Rábacsanak | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Vármegye | Győr-Moson-Sopron | ||
| Járás | Csornai | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Nagy Péter (független)[1] | ||
| Irányítószám | 9313 | ||
| Körzethívószám | 96 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 502 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 34,92 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 13,86 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC 1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 31′ 33″, k. h. 17° 17′ 26″47.525861°N 17.290461°EKoordináták: é. sz. 47° 31′ 33″, k. h. 17° 17′ 26″47.525861°N 17.290461°E | |||
 Rábacsanak
Pozíció Győr-Moson-Sopron vármegye térképén
| |||
| Rábacsanak weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Rábacsanak témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Rábacsanak község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Csornai járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Magyarország északnyugati részén, a Rábaközben, Győrtől, a megyeszékhelytől 40 kilométerre nyugat-délnyugatra, a járási székhelytől, Csornától 12 kilométerre délre helyezkedik el. A falu kelet-nyugati irányban terül el. Fésüs település, a főutcára hat mellékutca fűződik fel. A község határát a Linkó-árok szeli át.
Megközelítése
[szerkesztés]A település legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 86-os főút, amely a közvetlenül a nyugati határszéle mellett húzódik; ezen közelíthető meg Csorna és Szombathely irányából is. A község lakott területén viszont csak a 8419-es út húzódik végig, ezen érhető el Tét és a 83-as főút irányából. Szannyal a 8408-as út köti össze.
A hazai vasútvonalak közül a települést a MÁV 14-es számú Pápa–Csorna-vasútvonala érinti, amely a keleti határában húzódik végig észak-déli irányban. A vonalnak egy megállási pontja van itt, Egyed-Rábacsanak vasútállomás, mely a 8419-es út vasúti keresztezésétől délre helyezkedik el, közvetlen közúti elérését a 84 111-es számú mellékút biztosítja.
Története
[szerkesztés]Első írásos említése 1351-ből való. Birtokosa a középkortól a győri püspökség, amelynek Kesző nevű várához tartozott. Az 1863. évi török pusztítás következtében a falu kihalt, de 1619-re már újra benépesült. Napóleon császár hadai 1809-ben Medárd napján vonultak át a településen. Kolerajárvány kétszer is pusztított Rábacsanakban: 1832-ben, és 1855-ben. 1873-ban tűzvész martaléka lett a falu nagy része.
Az 1848-49-es szabadságharcban 12 honvéd vett részt. Az 1900-as évek elején több tucat család költözött ki Amerikába. Az 1921-es földreform keretében 221-en földet, 65-en pedig házhelyet kaptak. A falu lakóinak száma lassan nőtt egészen 1930-ig, amikor meghaladta az 1 300-at.
Mai élete
[szerkesztés]A második világháború után 1948-ban alakult meg a faluban az első termelőszövetkezet. Ez később felbomlott, de a téeszesítés második hullámában 1958-ban 6 fő kivételével ismét mindenkit beszerveztek. Kezdeti megtorpanás után az 1960-as évektől kezdve szépen gyarapodott a község: orvosi rendelő, hattantermes iskola és új posta épült, korszerűsítették a tanácsházát, és az idősek otthona is megfelelő elhelyezést nyert. Rábacsanak kedvező adottságú település: határának jó minőségű öntéstalaja megfelel a gabonafélék termesztésének. A kapások közül a kukorica vetésterülete a legnagyobb, de régebben sok cukorrépát is termeltek a falu határában. Az állattenyésztés súlya azonban még a növénytermesztésénél is nagyobb volt: a Rábacsanakban nevelt tenyészállatok elismerést szereztek a helyi gazdáknak.
1976-ban a rábacsanaki, az egyedi és az árpási termelőszövetkezetet rábacsanaki központtal egyesítették, de a rendszerváltás után a téeszek ismét önállóak lettek.
A hajdani állattenyésztési hagyomány megszűnőben van. A ház körüli kertekben ma főleg málnát és uborkát termesztenek. A szántóföldek nagy részét bérbeadással hasznosítják. A legnagyobb bérlő a szövetkezet. A munkaképes lakosság egy része városokba jár dolgozni, a többiek fő megélhetési forrása továbbra is a növénytermesztés és az állattartás.
A rendszerváltás után ismét önálló önkormányzata lett a falunak, de hivatalát a szanyi körjegyzőség látja el. Az általános iskolát Szil, az orvosi ellátást Egyed községgel közösen működtetik. A falu infrastrukturális ellátottsága jónak mondható: villany, víz, csatorna, vezetékes gáz, telefon, aszfaltozott utak és járdák, kábeltévé-hálózat.
Az egykori népi szokások a májusfaállítás és a karéj nevű tánc kivételével eltűnőben vannak.
A falu lakóinak száma folyamatosan csökken. Többségük római katolikus vallású.
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]- 1990–1994: Telekesi József (független)[3]
- 1994–1998: Telekesi József (független)[4]
- 1998–2002: Telekesi József (független)[5]
- 2002–2006: Telekesi József (független)[6]
- 2006–2010: Telekesi József (független)[7]
- 2010–2014: Telekesi József (független)[8]
- 2014–2019: Telekesi József (független)[9]
- 2019–2024: Nagy Péter (független)[10]
- 2024– : Nagy Péter (független)[1]
Népesség
[szerkesztés]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 468 | 478 | 485 | 501 | 518 | 506 | 502 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 97,3%-a magyarnak, 0,4% németnek mondta magát (2,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 82,8%, református 0,2%, evangélikus 0,8%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 5,9% (9,8% nem nyilatkozott).[11]
Látnivalók
[szerkesztés]Mária és Szent Sebestyén oszlopa
[szerkesztés]Az 1714-ben állított, szőlőindával díszített toszkán oszlopon Mária, az oszlop tövében pedig Szent Sebestyén kis szobra áll.
Római katolikus templom
[szerkesztés]A falu hajdani barokk templomának helyére építették 1927-ben neoromán stílusban. Építtette Fetser Antal győri püspök.
Képgaléria
[szerkesztés]-
A neoromán stílusú római katolikus templom -
Mária és Szent Sebestyén oszlopa -
Az iskola -
Májusfa a Hunyadi János utcában 2010-ben -
Régi ház és új ház a falu főutcájában
Források
[szerkesztés]- Horváth Győző: Rábacsanak. Győr-Moson-Sopron megye kézikönyve. CEBA Kiadó, 1998. ISBN 963-9089-07-9
- Bedécs Gyula: Rábacsanak. A Rábaköz. B.K.L. Kiadó, Szombathely, 2002. ISBN 963-86193-7-6
Hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ a b Rábacsanak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. október 2.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Rábacsanak települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Rábacsanak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
- ↑ Rábacsanak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
- ↑ Rábacsanak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
- ↑ Rábacsanak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
- ↑ Rábacsanak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
- ↑ Rábacsanak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
- ↑ Rábacsanak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 7.)
- ↑ Rábacsanak Helységnévtár
További információk
[szerkesztés]- Adatok és térkép
- Térkép Archiválva 2009. február 4-i dátummal a Wayback Machine-ben
- A Pápa-Csorna vasút oldala
