Ptuj

	Ptuj
	A ptuji vár
	; Ptuj címere
	; Ptuj címere
	Közigazgatás
Ország	Szlovénia
Statisztikai régió	Podravska
Község	Ptuj
Rang	város
Irányítószám	2250
Körzethívószám	02
Rendszám területkód	MB
	Népesség
Teljes népesség	17 880 fő (2022)
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	232 m
Terület	66,7 km²
Időzóna	UTC 1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 46° 25′ 07″, k. h. 15° 52′ 17″46.418611°N 15.871389°EKoordináták: é. sz. 46° 25′ 07″, k. h. 15° 52′ 17″46.418611°N 15.871389°E
	Ptuj község elhelyezkedése
	Ptuj weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Ptuj témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Ptuj (IPA: [ptuːj], archaikus magyar nevén Potoly, németül Pettau IPA: [ˈpɛtaʊ], latinul Poetovio IPA: [petoːvjo], vendül Ptüj IPA: [ptyːj]) város és az azonos nevű alapvető közigazgatási egység, azaz község (városi község) körpontja Szlovéniában, Maribortól 25 km-re délkeletre, a Dráva partján.

A község (járás) települései

Grajena, Grajenščak, Kicar, Krčevina pri Vurbergu, Mestni Vrh, Pacinje, Podvinci, Ptuj, Spodnji Velovlek és Spuhlja.

Története

Már a kőkorban lakott hely volt. Az i. e. 1. században Noricum királyságként a kelta szövetség része volt. A rómaiak i. sz. 15-ben hódították meg, és Pannónia tartomány egyik fontos településévé (Poetovium, Poetovio) fejlesztették. Vespasianust itt választották császárrá 69-ben, ekkor kelt egyben első írásos említése is. Traianus császár 102-ben nevet (Colonia Ulpia Traiana Poetovio) és városi jogokat (colonia) adományozott neki. Jelentősége megnőtt, amikor a XIII Gemina légió szálláshelyévé tették.

A népvándorlások korában többször ostromolták, így az 5. században a gótok. A középkorban avarok, frankok kezén volt, majd Stájerország kebelezte be.

1252-ben IV. Béla magyar király csapatai elfoglalták a várost, majd előbb Gutkeled István szlavón bán mint „Stíria kapitánya”, később pedig a király fia, István herceg (a későbbi V. István) mint „Stíria hercege”, innen kormányozta Stájerországot. A magyar uralom 1260-ban ért véget, hogy több mint 200 év múlva Mátyás király állítsa azt egy rövid időre vissza. Az osztrák-magyar háborúskodások idején, 1479-ben foglalták el a várost III. Frigyestől Mátyás csapatai, és csak 1490-ben, a király halála után vonultak ki onnan.

A török háborúk alatt az oszmánok számtalanszor betörtek Ptuj vidékére is, de a várat nem kísérelték meg elfoglalni. 1532-ben a Kőszeg és Bécs alól visszavonuló oszmán sereg Ptuj mellett vonult el, és a teljes vidéket felprédálták.

1918-ban Jugoszlávia, majd 1991-től a független Szlovénia része lett.

A Dráva felduzzasztásával keletkezett a Ptuji-tó, ami egy vízlépcső tározója.

Lakosság

Ptujban az 1910-es népszámláláskor 4367 fő lakott. Az Óvárosban a németek aránya 86% volt. Az impériumváltás után számuk jelentősen megcsappant, azonban a végső csapás 1945-ben érte őket, amikor is a „három ki” (kisemmizés, kiűzés, kiirtás) politikájának következtében eltűntek a városból.