Pribiševci
| Pribiševci | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Eszék-Baranya |
| Község | Gyurgyenovác |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 31511 |
| Körzethívószám | 385 031 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 320 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 106 m |
| Időzóna | CET, UTC 1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 32′ 11″, k. h. 18° 04′ 59″45.536350°N 18.083100°EKoordináták: é. sz. 45° 32′ 11″, k. h. 18° 04′ 59″45.536350°N 18.083100°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Pribiševci (1900-ig Pribiševac) falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Gyurgyenováchoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Eszéktől légvonalban 45, közúton 55 km-re nyugatra, Nekcsétől légvonalban és közúton 4 km-re északra, községközpontjától 3 km-re délkeletre, a Szlavóniai-síkságon, az Eszékről Varasdra menő vasútvonaltól északra, a Nekcséről Alsómiholjácra menő út mentén fekszik.
Története
[szerkesztés]A település már a középkorban is létezett. 1476-ban „Pribisoucz” néven említik a matucsinai vár tartozékai között.[2] Urai a Matucsinai és a velük rokon matucsinai Cseh és Petykei családok voltak. A 15. században egy ideig zálogbirtokként a Marótiak bírták. A török 1536 körül szállta meg és 1687-ben szabadították fel a keresztény seregek. A felszabadító harcok során elnéptelenedett. Az 1698-as kamarai összeírásban „Pribisevacz” néven lakatlan településként szerepel Klokocsevacz hajdútelepülés déli szomszédjaként.[3] A 18. században a lakóhelyét korábban elhagyni kényszerült lakosság fokozatosan visszatért.
Az első katonai felmérés térképén „Ober és Unter- Pribisovacz” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Pribissevacz (Dolnyi és Gornyi)” néven szerepel.[4] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Pribissevacz (Dolni és Gorni)” néven 46 házzal, 241 katolikus vallású lakossal találjuk.[5] A 19. század végén Likából horvát családok, a Monarchia más területeiről pedig magyar és német családok települtek be. A 19. század végétől és az 1940-es évekig a népesség egy részét még a németek és a magyarok alkották. Őket a második világháború idején a partizánok üldözték el. Helyükre az ország más részeiről horvátok települtek.
A településnek 1857-ben 229, 1910-ben 391 lakosa volt. Verőce vármegye Nekcsei járásához tartozott. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 75%-a horvát, 16%-a magyar, 6%-a német anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 97%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben 390 lakosa volt.
Lakossága
[szerkesztés]| Lakosság változása[6][7] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 229 | 220 | 239 | 294 | 362 | 391 | 398 | 505 | 447 | 579 | 612 | 623 | 587 | 573 | 446 | 390 |
Nevezetességei
[szerkesztés]Szent Borbála tiszteletére szentelt római katolikus temploma a velimirovaci plébánia filiája.
Oktatás
[szerkesztés]A településen a gyurgyenováci J. J. Strossmayer elemi iskola alsó tagozatos területi iskolája működik.
Sport
[szerkesztés]NK Slavonac Pribiševci labdarúgóklub (jelenleg nem működik).
Egyesületek
[szerkesztés]DVD Pribiševci önkéntes tűzoltó egyesületet 1933-ban alapították-
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Baranya vármegye Bp. 1894.
- ↑ Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása 95. oldal.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum...530. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 67. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html
Források
[szerkesztés]- Gyurgyenovác község hivatalos honlapja (horvátul)
- Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Baranya vármegye Bp. 1894.
További információk
[szerkesztés]- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. december 28-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
