Pribékfalva
| Pribékfalva (Pribilești) | |
 | |
| Teleki-kastély | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Máramaros |
| Község | Kővárhosszúfalu |
| Rang | falu |
| Községközpont | Kővárhosszúfalu |
| Irányítószám | 437277 |
| SIRUTA-kód | 108785 |
| Népesség | |
| Népesség | 720 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 2 |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC 2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 33′ 55″, k. h. 23° 22′ 24″47.565230°N 23.373284°EKoordináták: é. sz. 47° 33′ 55″, k. h. 23° 22′ 24″47.565230°N 23.373284°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Pribékfalva falu Romániában, Máramaros megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Máramaros megyében, Kővárhosszúfalutól nyugatra, Magosfalu déli szomszédságában fekvő Szamos menti település.
Története
[szerkesztés]Pribékfalva nevét nevét 1405-ben említette először oklevél Pibylfawa néven, majd 1424-ben Pribelfalwa-nak írták.
A falu a kővári uradalomhoz tartozott.
1555-ig a Drágfi család birtoka volt.
1555 után a Kővárvidék része volt, s annak sorsában osztozott.
A 18. században a település a Teleki családé lett, s még a 20. század elején is az övék volt.
Gróf Teleki Géza itt szép kastélyt is építtetett itt, hatalmas park is tartozott a kastélyhoz. A neoreneszánsz - Ybl Miklós-szintű - kastély födémét már renoválták, ablakai hiányoznak, vakolata alig van meg. Vakolat-kő ablakkeretei, tornyai viszont állnak. Teljesen rekonstruálható. Gróf Teleki Pál miniszterelnök használta utoljára, vadászatokra is. A második világháború után a Telekieknek végleg el kellett hagyniuk Pribékfalvát, azóta a kastély elhagyatottan áll. A tetőzetét felújították, de egy vihar súlyosan megrongálta, az épület újra ázik, egyéb javításokra nincs pénz.[1]
A trianoni békeszerződés előtt Pribékfalva Szatmár vármegyéhez, és a nagysomkúti járáshoz tartozott.
Nevezetességek
[szerkesztés]- Görögkatolikus templom - 1886-ban épült.
- Teleki-kastély
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Újraterveznek a Telekiek Erdélyben – Gróf Teleki Kálmán a magyar nemesi családok küzdelméről, a gernyeszegi kastélyról(Ezt a cikket a Krónikáról másolták: https://kronikaonline.ro/erdelyi-hirek/ujraterveznek-a-telekiek-erdelyben-n-grof-teleki-kalman-a-magyar-nemesi-csaladok-kuzdelmerol-a-gernyeszegi-kastelyrol). kronikaonline.ro, 2020. november 30. (Hozzáférés: 2022. február 7.)
Források
[szerkesztés]- Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.
- Sisa József 2004: Kastélyépítészet és kastélykultúra Magyarországon a historizmus korában. Akadémiai doktori értekezés, Budapest.
Máramaros megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}
