Prachatice

	Prachatice
	A város panorámája a Libín-hegyről
; Prachatice címere	; Prachatice zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Csehország
Kerület	Dél-csehországi
Járás	Prachaticei
Rang	város
Polgármester	Jan Bauer
Irányítószám	383 01
Testvérvárosok	Lista Mauthausen; Spiez; Zólyom; Impruneta; Grainet; Waldkirchen; Rahachow; Castrocaro Terme e Terra del Sole;
	Népesség
Teljes népesség	11 250 fő (2024. jan. 1.)
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	561 m
Terület	38,92 km²
Időzóna	CET, UTC 1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 49° 00′ 47″, k. h. 13° 59′ 51″49.013013°N 13.997533°EKoordináták: é. sz. 49° 00′ 47″, k. h. 13° 59′ 51″49.013013°N 13.997533°E
	Prachatice weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Prachatice témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Prachatice (németül Prachatitz) város Csehország Dél-csehországi kerületének Prachaticei járásában, a járás északkeleti részén, České Budějovicétől 35 km-re nyugatra, és Prágától 123 km-re délnyugatra fekszik. Lakosainak száma 11 587 (2009. 12. 31).

Története

A város ismert története a 11. századig nyúlik vissza, ekkoriban nyílt meg a bajor Passauból induló fontos sókereskedelmi útvonal, az „arany ösvény”. Az a terület, amelyen a város ma fekszik, kezdetben a Vyšehrad birtokhoz tartozott, akkor került az érdeklődés középpontjába, amikor a birtok ura megvásárolta az arany ösvényen folyó kereskedelem vámszedésének jogát. A település szerepe később, a 13. század során megnőtt, amikor megkapta az arany ösvényen szállított só tárolási jogait. Ez az előjog Prachaticét Dél-Csehország egyetlen olyan városává tette, mely a Passauból származó sót megvásárolhatta.

A 15. században a huszita háborúk során a husziták Prachaticét kétszer is megtámadták, és végül el is foglalták, lemészárolva a város lakóinak többségét. Miután a konfliktus véget ért, 1436-ban Prachatice királyi város státuszt kapott. Egy évvel később Zsigmond király Jan Smilnek adományozta a várost, mely Smil 1439-ben történt kivégzése után rövid időre a Rožmberk-ház irányítása alá került. Oldřich Rožmberk közvetlenül a kivégzés után eladta a várost, de az 1501-ben ismét visszakerült a családhoz. Az ezt követő, 1601-ig tartó virágzó időszakban a Rožmberk család irányította a várost. Ekkor a család utolsó sarja, Petr Volk eladta II. Rudolf királynak, aki ismét királyi státuszt adott a városnak.

A harmincéves háború első jelentős ütközete, a fehérhegyi csata után a város elvesztette státuszát és az Eggenberg család tulajdona lett, bár az uralkodó csapatai a harmincéves háború során a városban maradtak. A város 1719-ben Marie Arnoštka Eggenberg hercegnő halálát követően ismét gazdát cserélt, ekkor a befolyásos Schwarzenberg család irányítása alá került.

Területi felosztása

Az alsó városkapu, háttérben a Szt. Jakab templommal

Testvérvárosok

Népesség

A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:

A népesség alakulása 1869 és 2024 között

Lakosok száma	4911	5363	5482	5130	10 354	11 843	10 943	10 874	10 588	11 250
	1869	1890	1921	1950	1980	2001	2017	2019	2022	2024

Adatok: Wikidata

Jegyzetek

↑ Cseh Statisztikai Hivatal: Počet obyvatel v obcích – k 1. 1. 2024 (cseh nyelven). Cseh Statisztikai Hivatal, 2024. május 17. (Hozzáférés: 2024. május 19.)