Poliçan
| Poliçan | |||
 | |||
| Lakótelep a város mecsetjével | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Albánia | ||
| Megye | Berat | ||
| Község | Poliçan | ||
| Alközség | Poliçan | ||
| Irányítószám | 5403-4 | ||
| Körzethívószám | 368 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 4318 fő (2011) | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 256 m | ||
| Terület | 272,02 km² | ||
| Időzóna | |||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 40° 36′ 44″, k. h. 20° 05′ 53″40.612222°N 20.098056°EKoordináták: é. sz. 40° 36′ 44″, k. h. 20° 05′ 53″40.612222°N 20.098056°E | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Poliçan témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Poliçan város Közép-Albánia déli részén, Berat városától légvonalban 17, közúton 25 kilométerre délkeleti irányban, a Tomorr-hegység lábánál, az Osum folyó völgyében. Berat megyén belül Poliçan község székhelye, Poliçan alközség központja, egyúttal egyetlen települése.[1] A 2011-es népszámlálás alapján az alközség, azaz Poliçan város népessége 4318 fő.[2] Látnivalókban szűkölködő szocialista iparváros.
Fekvése
[szerkesztés]Poliçan a Tomorr-hegység délnyugati oldalán, az Osum folyó jobb (keleti) oldalán, a folyó középső szakaszát kísérő, 250-500 méteres tengerszint feletti magasságú dombok hullámos felszínén terül el. Az Osum déli irányban szűkülő völgytalpa Poliçannál kb. 900 méter széles. A folyót itt éri el a Poliçan északi részét átszelő Plira-patak, a Plirez városnegyed névadója. A város fölé keletről a Koron-hegy (Maja e Koronit, 807 m) magasodik.[3] A településen áthalad a Beratot Çorovodával összekötő SH72-es főút.[4]
Története
[szerkesztés]Fiatal város, a kommunizmus évtizedeiben, 1965 után épült fel az idetelepített fegyver- és lőszergyárral együtt. A népköztársaság legfontosabb hadi üzeme egykor 4500 embernek adott munkát. A részben a föld alá telepített üzemegységekben főként géppuskát, géppisztolyt, töltényt, kézigránátot gyártottak nem csupán az albán hadsereg számára, de exportra is. A városka ezért az államkommunizmus évtizedeiben szigorúan ellenőrzött katonai terület volt, amelyet csak engedéllyel lehetett látogatni.[5] Az 1991-es rendszerváltást követően az üzemek nagy része bezárt, bár – főként az albán rendvédelmi szervek számára – a korábbinál jóval kisebb volumenben ma is gyártanak itt lőszert.[6] A lakosság egy részének a környező palakőbányák nyújtanak megélhetést, a kitermelt kövekből pedig egy helyi gyár díszkövet és térkövet állít elő.[7]
A város bezárt kórházát 2006-ban gyermekotthonná alakították, ahol a vérbosszú miatt bezártságra kárhoztatott észak-albániai gyerekeknek biztosítanak otthont.[8]
Nevezetességei
[szerkesztés]Poliçan szocialista típusú iparváros, a magasabb területeken blokkházakkal, a város által közrezárt mélyedésben a javarészt elhagyott fegyvergyár düledező üzemcsarnokaival. A Poliçanból északkeleti irányba vezető úton száraz időben megközelíthető a Tomorr-hegység nemzeti parkja, illetve a Tomorr fennsíkján álló, 1908-ban épült bektási Kulmak-tekke.[9]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Ligj Nr. 115/2014 për ndarjen administrativo-territoriale të njësive të qeverisjes vendore në Republiken e Shqipërisë. Fletorja Zyrtare, 137. sz. (2014) 6365–6390. o. arch
- ↑ Censusi i popullsisë dhe banesave / Population and housing census: Berat 2011. Tiranë: Instituti i Statistikës. 2013. 84. o.
- ↑ Pasha 2006 :25–26., 93.; Sheme & Mara 2017 :163.; Soviet military 1:50,000 scale topographic maps. Москва: Военно-топографическое управление Генерального щаба. 1977–1983. ; Shqipëria e Jugut / South Albania: Hartë rrugore & turistike / Road & tourist map. Tiranë: Vektor. 2013. térkép (1:200 000)
- ↑ Shqipëria e Jugut / South Albania: Hartë rrugore & turistike / Road & tourist map. Tiranë: Vektor. 2013. térkép (1:200 000)
- ↑ Gloyer 2012 :122.; Abrahams 2016 :141., 204.; Dienes 2017 :106.
- ↑ Pasha 2006 :25.; Gloyer 2012 :122.; Dienes 2017 :106.
- ↑ Gloyer 2012 :122.
- ↑ Dienes 2017 :106.
- ↑ Dienes 2017 :108.
Források
[szerkesztés]- ↑ Abrahams 2016: Fred C. Abrahams: Modern Albania: From dictatorship to democracy in Europe. New York; London: New York University Press. 2016. ISBN 9780814705117
- ↑ Dienes 2017: Dienes Tibor: Albánia: Útikönyv. 4. kiadás. Budapest: Hibernia. [2017]. = Varázslatos Tájak, ISBN 9789637617638
- ↑ Gloyer 2012: Gillian Gloyer: Albania: The Bradt Travel Guide. Chalfont St Peter: Bradt Travel Guides. 2012. ISBN 9781841623870
- ↑ Nagel 1989: Albánia. [Pécs]: Baranya Megyei Könyvtár. 1989. = Nagel Útienciklopédiák, ISBN 9637272194
- ↑ Pasha 2006: Myslim Pasha: Gjeografia ushtarake. Tiranë: Instituti Gjeografik Ushtarak i Shqipërisë. 2006. arch Hozzáférés: 2019. május 27.
