Pogrom
A pogrom valamely kisebbség ellen irányuló, irányítatlan (noha nem feltétlenül spontán), csoportos vagy tömeges erőszakcselekmény. Az orosz погром (pusztítás) szóból származik, és eredetileg a zsidóknak a 19. században és a 20. század elején az Orosz Birodalom nyugati területeiről történő kiűzésére szervezett, főleg a feketeszázak által végrehajtott antiszemita atrocitások leírására szolgált. A szó nemzetközileg elterjedt, és használatossá vált visszamenőleg az európai zsidóság különböző csoportjai ellen végrehajtott középkori tömeges, erőszakos támadások, valamint később más kisebbségek elleni atrocitások leírására is. Magyar vonatkozásban tipikus pogrom volt a marosvásárhelyi fekete március 1990-ben.
A középkori Európában gyakran járványok idején fordultak elő pogromok, a boszorkányoknak vagy a más vallásúaknak (jellemzően a zsidóknak) tulajdonítva e csapásokat.
A 20. században a legnagyobb nemzetközi visszhangot kiváltó pogrom a kristályéjszaka volt a Náci Németországban.
A pogromokkal, így a kristályéjszakával kapcsolatban is továbbra is folyik politikai vita. Megjelennek a pogromok relativizálását, mentegetését, „megmagyarázását” célzó írások Magyarországon is.[1]
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]További információk
[szerkesztés]- Matúz Gábor: Zsidógyilkosságok 1956-ban? Vádak és tévhitek. Védőbeszéd a 1 Éjjeli menedékért; Kairosz, Bp., 2004
- Jan T. Gross: Félelem. Antiszemitizmus Lengyelországban Auschwitz után; ford. Andor Mihály; Gondolat, Bp., 2012
- Götz Aly: Európa a zsidók ellen, 1880–1945; ford. Kerényi Gábor; L'Harmattan, Bp., 2019
- Apor Péter: Forradalom a hátsó udvarban. Tömegerőszak, antiszemitizmus és politikai átalakulás a második világháború utáni Magyarországon, 1945–1946; Jaffa, Bp., 2021 (Modern magyar történelem)
- Uhrman Iván: A pogrom prototípusa. Alexandria Kr. u. 38-ban; Attraktor, Máriabesnyő, 2021 (Scripta Iudaica)
|
Ez a történelmi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |