Plány Ervin
| Plány Ervin | |
 | |
| Született | Budapest |
| Elhunyt | 1916. január 5. (30 évesen)[2] Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | festőművész |
| Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert (10-1-81) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Plány Ervin témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Plány Ervin (Budapest, 1885. április 26. – Budapest, 1916. január 5.) festőművész. Édesapja Plany Ervin, édesanyja Wurschling Kamilla.
Élete
[szerkesztés]A budapesti VII. kerületi gimnáziumban érettségizett,[forrás?] majd jogásznak kezdett tanulni. A festőművészet mellett lassan kötelezte el magát. Efelé tett határozott lépése volt, hogy előbb Párizsban, az 1905/1906-os tanév II. félévében pedig a Mintarajziskolába járt, majd 1906 és 1907 között Réti Istvánnál dolgozott Nagybányán. Még ezután is egy darabig a Magyar Nemzetnél dolgozott mint művészeti és zenei referens. Elköteleződését jelzi, hogy nagy tanulmányutat tett Olaszországban, majd pár hónapon keresztül az ekkor nyílt Ernst Múzeumnál titkárként működött.
1906-ban egyik cikkében elsőként deklarálta, hogy a nagybányai neósok különváltak. 1908-ban a Nemzeti Szalon máramarosszigeti kiállításán jelentkezett először, azután rendszeres kiállítója volt a budapesti tárlatoknak.[3] Alkotásai realisztikus impresszionista, erős színekkel ábrázolt tájképek, szabadban játszódó jelenetek (Mosónők, Cigányleány, Dachaui táj). Festői módszeréről Molnos Péter jegyezte meg, hogy „a színintenzitás fokozása végett nem a palettán keverte a festéket, hanem a vásznon".[4] 1909-ben kollektív kiállítása volt a Művészházban. A Szépművészeti Múzeum 1916-ban vásárolta meg „Olasz konyha” című festményét. Az Ernst Múzeum 1917-ben műveiből hagyatéki kiállítást rendezett,[5] s ugyanekkor az Ernst Múzeum „Magyar Mesterek XXIV” kiállításán is szerepeltek alkotásai, mely Plány emlékkiállítása is volt.[6]
Az első világháború kitörését követően 1915 tavaszán önkéntesként vonult be, lovas tüzérhadnagyi rangot ért el a keleti fronton, helytállásáért megkapta a nagy ezüst vitézségi érmet, azonban 1915. november 6-án itt szerzett súlyos sebesüléséből már nem tudott kigyógyulni.[7][3] Hagyatéki kiállítása az Ernst Múzeumban volt látható.
Sírját Kisfaludi Strobl Zsigmond domborműve díszíti, melyet − még édesanyja számára – ő rendelt meg tőle. A Fiumei Úti Sírkertben található síremlék 2004 óta védett.[8]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Artists of the World Online (német és angol nyelven). K. G. Saur Verlag, 2009
- ↑ a b The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
- ↑ a b Révai nagy lexikona XV. kötet (Ottó–Racine). Budapest: Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. 1922. 501. o.
- ↑ Remekművek, csaták, meglepetések. 168óra, 2018. október 18. 42. szám, 52−53. oldal
- ↑ Művészeti Lexikon. Szerk. Éber László, 2. kötet, L–Z. 2. átdolgozott és bővített kiadás. Budapest, 1935. 309. oldal
- ↑ Ludman Mihály: Az 1917-es háborús év művészei és kiállításai. Trianoni Szemle, 2017. január 1. 1−2. szám, 133. oldal
- ↑ Plány Ervin rövid életrajza. Nemzeti Örökség Intézete (Hozzáférés: 2019. február 14.) „Az I. világháborúban bevonult, a fronton szerzett súlyos sebesülésében vesztette életét.”
- ↑ A Nemzeti Kegyeleti Bizottság 10/2004. sz. határozatával a Fiumei úti sírkert Nemzeti Sírkertté nyilvánításának második ütemében védetté nyilvánított sírok. Magyar közlöny, 2004. május 7. 63. szám, 6591. oldal
Források
[szerkesztés]- Kieselbach
- PIM
- Ludman Mihály: Egy derékba tört életpálya emlékezete, Plány Ervin síremléke a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben. 2019. július 3. oldjozsefvaros.hu honlap
- A harctér halottai. Lyka Károly (szerk.) Művészet 15. évfolyam (Budapest, 1916) Tavaszi szám, 12. oldal
Képgaléria
[szerkesztés]-
Tavaszi kert, olaj, vászon, 1907−1909 -
Breton nők, olaj, vászon, 1908 -
Lányok a szabadban, olaj, vászon, 1909 -
Nagymamám kertben, olaj, vászon, 1909 -
Rózsás csendélet, olaj, vászon, 1909 -
Kalapos hölgy napfényes kertben, olaj, vászon, 1910 -
Kertben, olaj, vászon, 1911 -
Kilátás a Balatonra, olaj, vászon, Év nélkül
További információk
[szerkesztés]
- Művészeti lexikon. Fel. szerk. Lajta Edit. Bp., Akadémiai Kiadó, 1965–1968.
- Molnár Dénes: Erdélyi műtár. Képzőművészek, iparművészek, műépítészek, művészettörténészek, fotóművészek, műgyűjtők adattára. Déva, Corvina Kiadó, 2002.
