Pjotr Ivanovics Kafarov

Pjotr Ivanovics Kafarov Пётр Ива́нович Кафа́ров
Született	1817. szeptember 29. Csisztopol
Elhunyt	1878. december 18. (61 évesen) Marseille
Állampolgársága	orosz
Nemzetisége	orosz
Foglalkozása	szerzetes, sinológus
Iskolái	Saint Petersburg Theological Academy
Kitüntetései	Order of Saint Anna, 3rd class (1846) Szent Vlagyimir-rend 3. fokozata (1859) Order of Saint Anna, 1st class (1873)
Halál oka	myocardial rupture
Sírhelye	Nizza
A Wikimédia Commons tartalmaz Pjotr Ivanovics Kafarov Пётр Ива́нович Кафа́ров témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Pjotr Ivanovics Kafarov (Пётр Ива́нович Кафа́ров; Csisztopol, 1817. szeptember 29. – Marseille, 1878. december 18.) szerzetesi nevén: Palladius (Палла́дий) orosz sinológus.

Élete és munkássága

Kafarov egy ortodox pap gyermekeként született. Tanulmányait a kazanyi szemináriumban és a szentpétervári akadémián végezte el, ahonnan Kínába küldték misszionárius munkát végezni. Akárcsak mestere, Bicsurin, maga is ortodox szerzetes volt. Kínában tartózkodása idején számtalan felbecsülhetetlen értékű kéziratot fedezett fel, többek között a A mongolok titkos történetét. Több mint három évtizeden át tartózkodott Kínában, ahol a hittérítői munkája mellett néprajzi és nyelvészeti kutatásokat végzett. Ő dolgozta ki a kínai nyelv cirill betűs átírási rendszerét, az úgynevezett „Palladius-rendszert”. Orosz nyelvterületen a kínai személy és földrajzi neveknek átírására mind a mai napig ezt használják. Legismertebb és egyik legjelentősebb munkája a Kínai–orosz szótár (1888).

További információ

• V.E.Laricheff // В.Е. Ларичев. Путешествие в страну восточных иноземцев. М. 1983.