Ugrás a tartalomhoz

Pikárdia

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Picardie szócikkből átirányítva)
Pikárdia (Picardie)
Pikárdia címere
Pikárdia címere
Pikárdia zászlaja
Pikárdia zászlaja
Közigazgatás
Ország Franciaország
Rangegykori régió
SzékhelyAmiens
MegyéiAisne (02)
Oise (60)
Somme (80)
Népesség
Teljes népesség1 918 155 fő (2011)[1] /-
Népsűrűség99 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület19 399 km²
Pikárdia régió elhelyezkedése
Pikárdia régió elhelyezkedése
Pikárdia weboldala

Pikárdia (franciául és pikárdul Picardie) Franciaország egyik régiója volt 2015. végéig, három megyéje Aisne, Oise és Somme. 2016. január 1-jén Pikárdia és Nord-Pas-de-Calais egyesült, mindkettő az újonnan alakult Hauts-de-France közigazgatási régió része lett.

A név eredete

[szerkesztés]

A Picardie szó eredete se nem földrajzi, se nem történelmi. A szó először 1248-ban bukkant fel, a picard, azaz piocheur szó származékaként. A párizsiak piocheur-nek nevezték mindazokat a földműveseket, akik Senlis és Valois erdős területeitől északra éltek. Franciaország északi részén viszont pikárdoknak nevezték mindazokat, akik nem beszéltek flamand nyelven: Arras, Boulogne-sur-Mer, Calais és Tournai voltak a pikárd városok; az idevaló diákok alkották Párizsban és Orléans-ban a „Pikárd Nemzet”-et.

Története

[szerkesztés]
Pikárdia a 18. században

A régi Pikárdia határai nem felelnek meg a régiót alkotó mai három megyének. A régi Pikárdiához csak Somme, Oise északkeleti része és Aisne északi része tartozott, azonban magába foglalta Pas-de-Calais parti területeit is. Oise megye területének nagyobb része a francia korona birtoka volt. Aisne megyéből a Soissonnais szintén a koronához tartozott, a többi pedig Champagne hercegség része volt. A régió többi része, beleértve Oise északkeleti részét is, a noyoni érsekségé volt.

Az ókorban a gall háborúk idején ezen a területen éltek a belgák.

843-ban a verduni szerződés során Pikárdia a Francia Királyság része lett. Utóbb az északi részt Burgundia foglalta el, majd Flandriával együtt a spanyolok hódították meg. A Szent Bertalan éjszakája (1572) idején Henri d'Orléans-Longueville kormányzó megakadályozta a protestánsok lemészárlását.[2] A Katolikus Liga háborújának kezdetén Guillaume de Montmorency-Thoré példája, aki 1589-ben bevette Senlis-t, arra késztette a pikárdiai nemeseket, hogy beálljanak a királyi seregbe.,[3] amikor III. Henriknek már gyakorlatilag nem voltak támogatói.

Az első- és második világháborúban Pikárdia csaták helyszíne volt.


Kultúra

[szerkesztés]

A déli rész kivételével a pikárd nyelvet beszélik. A pikárd nyelv a 13. században élte fénykorát: akkor nemcsak Pikárdiában beszélték, hanem a jelenlegi Pas-de-Calais régióban (Dunkerque kivételével), Hainaut egyes részein és Tournai környékén is. A 19. század elejétől kezdődően a pikárd nyelv használata visszaszorult Beauvais, Noyon, Vervins déli részein, de még az 1970-es és 1980-as években is fennmaradt, még a városokban is. Ma kb. 700 ezer beszélője van, de legtöbb kétnyelvűségben él. Azok, akik első nyelvként beszélik a pikárdot, többnyire 50 év felettiek.

A pikárd nyelv a franciához hasonlóan az oïl nyelvek csoportjába tartozik az újlatin nyelvcsaládon belül, viszont számos tényező különbözteti meg a franciától, ami miatt a csak francia beszélők igen nehezen értik a pikárdot. A pikárd nyelvben nincs a franciára jellemző [k] palatalizáció, emiatt az olyan szavakat, mint a chef a pikárd nyelvben kief-nek ejtik. Pikárd eredetű kifejezés a kabaré vagy a kamera.

Pikárdiához kötődő híres személyek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Populations des régions de France. INSEE
  2. Guerres de religion-Miquel, p. 287
  3. Miquel, i. m. 353. o.

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Picardie című francia Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.