Persius
| Persius | |
 | |
| Élete | |
| Születési név | Aulus Persius Flaccus |
| Született | 34. december 4. Volterrae |
| Elhunyt | 62. november 24. Róma |
| Nemzetiség | római |
| Pályafutása | |
| Jellemző műfaj(ok) | szatíra |
| Fontosabb művei | Szatírák |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Persius témájú médiaállományokat. | |
Aulus Persius Flaccus (34. december 4., Volterrae – 62. november 24., Róma) ókori római szatíraíró. Az egyetlen olyan fennmaradt szatíraíró, aki a sztoikus iskolának volt a híve. Horatius és Iuvenalis mellett a harmadik híres római szatíraíró.
Élete
[szerkesztés]Életéről pontos információkkal rendelkezünk, mivel saját költeményeiben elszórtan utal korábbi pályafutására, illetve fennmaradt egy Valerius Probus grammatikus által róla írt életrajz (Vita). Ezek szerint lovagrendi családból származott. Anyja, Fulvia Sisennia férjének halála után, 40-ben újra férjhez ment egy Fusius nevű római lovaghoz, aki hamarosan szintén elhunyt. Persius Volterraeből hamarosan Rómába került, ahol barátai között említik Lucius Annaeus Cornutust, Caesius Bassust, Lucanust, valamint ez utóbbi nagybátyját, az ifjabb Senecát is. Rokoni kapcsolatban állt a korabeli császárellenes ellenzék vezetőjével, a sztoikus Thrasea Paetusszal is. Persius maga is ehhez a régi római arisztokráciára jellemző császárellenes irányzathoz tartozott – emiatt a költeményeit halála után gondozó Cornutus a versek közzététele előtt gondosan kigyomlálta az aktuálpolitikai utalások.
Művei
[szerkesztés]Műveire nagy hatást gyakorolt – a családi és baráti kapcsolatokból eredő behatások mellett – Khrüszipposz filozófus, akinek a könyveiből halálakor állítólag 700 kötetet hagyományozott Cornutusra. A sztoikus tanítás értelmében úgy tartja, hogy az igazi szabadságot csak a bölcs birtokolja: ő mentes a vagyontól, a hamis vallásosságtól, a szenvedélyektől, a hatalomvágytól. Emiatt rejtetten bár, de kijelenti, hogy nem szeretne a Neró körül szerveződő költői kör tagjává válni – emiatt párhuzamba állítható Titus Calpurnius Siculusszal, aki viszont mindent megtett azért, hogy Neró kegyencei közé léphessen. Persiusra jellemző még, hogy tudatosan nem az irodalmi elit, hanem a római köznyelv kifejezéseit, stílusát használja – ennek ellenére mind Martialis, mind Quintilianus klasszikus értékűnek mondja a fennmaradt 6 szatíráját.
Magyarul
[szerkesztés]- Aulus Flaccus Persius szatíráji magyarul és deákul; szükséges jegyzetekkel világosítva ford. Kis János; Kultsár Ny., Sopron, 1829
- Saturae / A. Flaccus Persius szatírái; ford., jegyz. Muraközy Gyula, bev. Horváth István Károly; Akadémiai, Bp., 1961 (Görög és latin írók)
- Persius és Iuvenalis: Szatírák; ford. Muraközy Gyula, utószó Hegyi György; Európa, Bp., 1977 (Az ókori irodalom kiskönyvtára)
Források
[szerkesztés]- ↑ Adamik 2009: Adamik Tamás: Római irodalom: A kezdetektől a nyugatrómai birodalom bukásáig. Budapest: Pesti Kalligram Kft. 2009. ISBN 9788081012266
- ↑ Albrecht 2003-2004: Michael von Albrecht: A római irodalom története I.–II. (ford. Tar Ibolya). Budapest: Balassi Kiadó. 2003–2004. ISBN 963 506 523 X és ISBN 9635065744
További információk
[szerkesztés]- Persius verseiből részletek online magyarul
- A. Persi Flacci Saturae. Latinul és magyarul. Fordította és a jegyzeteket írta Muraközy Gyula. A bevezető tanulmányt írta Horváth István Károly, Budapest, 1961
- Falus Róbert: Az antik világ irodalmai.
Szakirodalom
[szerkesztés]- Leffler Sámuel: Római irodalomtörténet – A középiskolák felsőbb osztályai számára és a művelt közönség használatára, Lampel Róbert (Wodianer F. és Fiai) Cs. és Kir. könyvkereskedése, Budapest, 1903, 163. o.
- Sebestyén Károly: A római irodalom története – szemelvényekkel magyar írók latin műfordításaiból, Lampel Róbert (Wodianer F. és Fiai) Cs. és Kir. Udvari Könyvkereskedés Kiadása, 1902, 142–143. o.
