Perm (település)
Perm (Пермь) | |||
| |||
egyéb neve(i): 1940-1957 Molotov (Молотов) | |||
Közigazgatás | |||
Ország | Oroszország | ||
Föderációs alany | Permi határterület | ||
Alapítás éve | 1723 | ||
Polgármester | Dmitrij Szamojlov | ||
Irányítószám | 614000–614999 | ||
Körzethívószám | 342 | ||
Testvérvárosok | |||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1 027 153 fő (2023. jan. 1.) | ||
Földrajzi adatok | |||
Tengerszint feletti magasság | 171 m | ||
Terület | 799,68 km² | ||
Időzóna | YEKT (UTC 6) | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 58° 00′ 50″, k. h. 56° 14′ 56″58.013889°N 56.248889°EKoordináták: é. sz. 58° 00′ 50″, k. h. 56° 14′ 56″58.013889°N 56.248889°E | |||
Perm weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Perm témájú médiaállományokat. |
Perm (oroszul: Пермь) város Oroszország európai részén, a Permi határterület (Пермский край) központja. Fontos folyami kikötő a Káma folyó partján.
Lakossága: 991 162 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[1]
Fekvése
[szerkesztés]A város a transzszibériai vasútvonal 1436-os kilométerénél, a Volga legnagyobb bal parti mellékfolyója, a Káma két partján fekszik, mintegy 80 km hosszan terül el.
Története
[szerkesztés]A 18. század elején az Orosz Birodalom megkezdte a területén található természeti kincsek feltárását, hasznosítását. I. (Nagy) Péter cár 1720. március 20-án kelt rendeletében utasította Vaszilij Nyikityics Tatyiscsev tüzérkapitányt, neves történészt és geográfust, hogy induljon el az Urálba réz és ezüst kohók létrehozására.
Tatyiscsev a Káma mentén, a Jegosiha folyó torkolatánál jelölte ki egy rézkohó helyszínét, figyelembe véve a környék gazdag rézérc lelőhelyeit és azt, hogy a folyó biztosította a megtermelt réz és ezüst szállítását. 1723. május 15-én kezdték meg a rézkohók építését. Ezt a dátumot tekintik a város alapítási dátumának. 1736-ban az első üzemtől 4 km-re, a Káma mentén újabb rézkohót építettek.
A rézkohók köré települt munkás kolóniákat II. (Nagy) Katalin cárnő 1780. december elsején kelt rendeletében városi rangra emelte. A város ekkor kapta a Perm elnevezést és a Permi kormányzóság székhelye lett. 1788-ra a rézérc telepek kimerültek, így a permi rézkohókat bezárták. Mivel az ipar megszűnt, a város hanyatlásnak indult, a 19. században a lakosság lélekszáma is csökkent.
1874–1878 között megépült Perm és Jekatyerinburg között az uráli vasútvonal, majd 1889-ben elérte Permet a transzszibériai vasútvonal is, megteremtve a vasúti összeköttetést Európával. A vasút újra beindította az ipar fejlődését, és Perm az Urál fontos nehézipari központjává vált. 1940-ben felvette Vjacseszlav Mihajlovics Molotov nevét. Az SzKP XX. Kongresszusát követően, 1957-ben visszakapta történelmi elnevezését.
Gazdasági élet, közlekedés
[szerkesztés]Gazdaság
[szerkesztés]Közlekedés
[szerkesztés]Oktatás, Kultúra
[szerkesztés]Oktatás
[szerkesztés]A Permi Állami Egyetemet, Oroszország egyik legrégebbi egyetemét 1916-ban alapították. Ez volt az Urál első felsőfokú oktatási intézménye. A Permi Állami Egyetem klasszikus tudományegyetem, 12 fakultással.
Érdekesség
[szerkesztés]1840-ben Sir Roderick Impey Murchison skót geológus Perm környékének geológiai vizsgálatait végezve azonosította a Perm földtörténeti időszakot, melyet a városról nevezte el.
Perm testvérvárosai
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A 2010. évi népszámlálás adatai (pdf). Oroszország statisztikai hivatala. [2013. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. szeptember 13.)
Források
[szerkesztés]- Perm honlapja (oroszul)